A közlemény szerint a mostani vörösiszap-katasztrófa kapcsán is tapasztalt károkat általában a károsultak szenvedik el, illetve az adófizetők térítik meg, mert a kárért felelős cégnek nincs erre fedezete. A zöldszervezet ezért szorgalmazza, hogy a veszélyes tevékenységet végző vállalkozásoknak kötelező legyen biztosítást kötniük, illetve tartalékot félretenniük a lehetségesen bekövetkező károk teljes összegére.
A zöldszervezet már korábban is "számtalan" alkalommal felhívta a figyelmet a korlátozott felelősség problémájára, eredmény nélkül - áll a közleményben. Már évekkel ezelőtt felhívta a kormány figyelmét a vörösiszappal kapcsolatos problémára is, haladéktalan intézkedéseket követelve.
A Levegő Munkacsoport közleményében idézi 2003-as javaslatát, amelyben széles körű nemzetközi kampány elindítását sürgette a vörösiszap-tározóterek felszámolására és hasznosítására. Arra kérte a kormányt, hogy dolgozzon ki külön programot erre, s szerezze meg az EU és más fejlett országok hozzájárulását ennek az anyagnak a környezetet nem károsító hasznosítására, illetve felszámolására.
A Levegő Munkacsoport számos kormánytagnak és kormányzati tisztviselőnek több alkalommal is eljuttatta fenti javaslatát, azonban érdemi válasz nem érkezett. Annak ellenére, hogy felhívták a figyelmet arra is: a száraz vörösiszapot a szél porfelhőként távoli, 10-15 kilométer távolságra lévő lakott területekre is elviszi, továbbá, hogy az iszap híg lúgtartalma a talajba szivárog, ami a vegetációra és a környék ivóvízellátására veszélyt jelent.
A zöldszervezet szerint a vörösiszap-tározóterek több helyen veszélyeztetik az ivóvízbázisokat. Különösen aggasztó a helyzet a MOTIM mosonmagyaróvári tározójánál, ahol a vörösiszapot a vízbázis felett helyezték el - ahol a város kommunális hulladékát sem szabad elhelyezni a vízbázis megóvása érdekében. A Levegő Munkacsoport szakértője emiatt 2006-ban feljelentést tett az ügyészségen, ahonnan a következő választ kapta: "A vizsgálat során valamennyi, a MOTIM Rt. valamint jogelődei működésével kapcsolatos eljárást és határozatot megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a határozatok megalapozottak és megfelelnek a meghozataluk idején hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. A fentiekre figyelemmel ügyészi intézkedés megtételére nem volt szükség."
A Levegő Munkacsoport értesülései szerint a téves válaszért és az intézkedések elmaradásáért nem elsősorban az ügyészség, hanem az illetékes környezetvédelmi felügyelőség volt a felelős, amely - erőteljes politikai nyomásra - félretájékoztatta az ügyészséget.
