Kovács Lajos 2007-ben került a főváros tulajdonában lévő Főtáv élére. A társaság e néhány év alatt hatmilliárd forintos bevételt ért el. A rendőrség mégis úgy találta, hogy Kovács Lajos irányítása alatt a cég egyik projektje kapcsán a vállalatnak különösen nagy vagyoni hátránya keletkezett azzal, hogy a csepeli Rákóczi Liget lakópark hőellátására létrehozott Csepeli Hőszolgáltató Kft. megvette a Főtáv. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi osztályának munkatársai szerint Kovács Lajos csalást követhetett el azzal, hogy a megvásárolt hőszolgáltatási jogot nem apportálta vagyoni jogként a Csepeli Hőszolgáltató Kft.-be.

Tudomásunk szerint azonban a Főtáv nem is hőszolgáltatási jogról, hanem kötelezettségről állapodott meg. Mindenesetre Kovács Lajos a rendőrség gyanúja alapján – akkor még hűtlen kezelés gyanúja miatt – idén júliusban őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba került. Mielőtt azonban ez megtörtént volna, a Főtáv vezérigazgatója hat feljelentést tett, szintén a BRFK-n. Olyan ügyeket ajánlott a hatóság figyelmébe, amelyekről a belső vizsgálat azt állapította meg, hogy kárt okoztak a Főtávnak.

A hat feljelentés közül az egyik okirat-hamisítás gyanúja miatt indult. Mivel a Főtáv egyik vezető beosztásban lévő dolgozója a cég üzleti tevékenységével kapcsolatos, üzleti titoknak minősülő dokumentumokat másolt le és juttatott el a távhőszolgáltató versenytársaihoz, akik a zrt.-vel szemben gazdasági előnyt élveztek. Emellett a Főtáv egyik autójának, egy Ford Transitnak az ingyenes használatba adása a XI. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Újbuda Prizma Kht. számára is kétséget hagyott afelől, hogy jogos volt-e ellentételezés nélkül megtenni azt. A kht. részéről a hvg.hu-nak azt mondták, hogy nem tudtak a rendőrségi vizsgálatról, őket még nem keresték meg.

Szerepelnek a listán olyan, szintén a Főtávnak előnytelen – lapkiadási és marketing – szerződések is, amely a belső ellenőrzés szerint nem csak indokolatlan volt, hanem a kifizetése is teljesítés előtt vagy nélkül történt. Egyrészt a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) hírleveleinek kiadását hozta fel a távhőszolgáltató. A belső vizsgálati anyag ugyanis ezekről a kontraktusokról azt állapította meg, hogy a fiktív és névleges jogcímekre hivatkozva kifizetett összegeket nem szerződés szerinti célra fordították. Másrészt a tervek szerint olyan, a Főtáv reklámozását szolgáló dolgokat akartak megvalósítani, mint a „Távhőszolgáltatásért” című elismerés bekereteztetése vagy a cég balatonszéplaki üdülőjébe poszterek és képek elhelyezése, illetve Főtáv-emblémás csomagolású cukorkák gyártása. Mindezek – amikre a Főtáv 62 millió forintot költött – a számvitel rendjének megsértését és a hűtlen kezelésnek a gyanúját vetik fel a Főtáv szerint.

A MaTáSzSz-hoz kötődik egy másik ügy is. A rendes tagdíjfizetésen túl a fővárosi távhőszolgáltató külön megállapodások alapján póttagdíjat fizetett a szervezetnek; 2002 és 2006 között összesen 82 millió forintot. Ez azonban indokolatlan volt, ráadásul a szövetség közgyűlésének a határozata nélkül történt. A MaTáSzSz-t a Főtáv más módon is segítette: a  szervezetnek még 1995-ben bérbe adott egy irodát. Ennek felújítására 2007 márciusában szerződést kötöttek a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt-vel. A belső vizsgálat szerint ennek nem volt jogalapja, és a felújítás, valamint az új irodabútorok beszerzésével, amelyekért cserébe a Főtáv semmilyen szolgáltatást nem kapott, mintegy 12 millió forintos kára keletkezett a zrt-nek. A MaTáSzSz elnöke, Korózs András a hvg.hu-nak azt mondta, nem tud ezekről, a BRFK pedig nem kereste meg, de ha megteszik, állnak a hatóság rendelkezésére. Megjegyezte: a Főtáv egyik telephelyén lévő MaTáSzSz-iroda bérleti díja teljesen piaci alapú.

A HM EI Zrt. más ügyben is érintett. A céggel a Főtáv vállalkozási szerződést kötött a távhőszolgáltató szerződéses bázisának kezelésére. Igen ám, de – mint azt a Főtáv hangsúlyozta – ez az igazgatóság jóváhagyása nélkül történt, s olyan feladatok kiszervezésére is vonatkozott, amelyeket a társaságon belül kellett volna elintézni. A Főtávnak előnytelen és értékaránytalan szerződésekre a cég 2002 és 2009 között mintegy 2,5 milliárd forintot fizetett ki. Kovács Lajos kinevezése után ezeket a kifizetéseket jelentősen lecsökkentették, és 2009-ben már csak 2,9 milliót utaltak át a HM EI-nek. Ebből az ügyletből a revizorok számítása szerint a Főtávnak minimálisan 200 millió forint kára keletkezett.

Ennél jóval többre, mintegy 1,1 milliárd forintra becsülték azt a kárt, amit a Főtávnak a még Kocsis István vezette MVM-mel 2005-ben tető alá hozott kontraktusa okozhatott. A távhőszolgáltató ugyanis Kunigunda utcai telephelyén egy gázturbinás erőművet akart létesíteni. Ehhez beszerzési eljárás által választotta ki a hosszú távú hőenergia-ellátást biztosító partnert, amely az MVM Zrt. lett. A szerződés megkötése után alig egy hónappal a villamos művek kezdeményezte az árképzés – számára kedvező – módosítását, amit a Főtávnál az igazgatóság döntése nélkül meg is tettek, mondván, ez nem a kontraktus módosítása, hanem annak kiegészítése. A beruházás során alkalmazták azt a megszokott módszert, hogy az egyes feladatokat szétbontották, így a vállalási ár már nem érte el a 100 millió forintot, amihez nem kellett sem igazgatósági jóváhagyás, sem közbeszereztetés. Ráadásul a kivitelezés folyamatába beiktatták a távhőszolgáltató saját cégét, a Főtáv-Komfort Kft.-t, amivel – a belső ellenőrzés megállapítása alapján – a Főtávnak többletköltsége keletkezett.