Mesterházy Attila sajtótájékoztatón közölte: a rendezvény egyben évértékelő is lesz, amelyet a következő években is megtartanak majd. Mint mondta, a rendezvényre - amelyen a pártpolitikusok mellett civilek is felszólalnak majd - több ezer embert várnak. A helyszínről később adnak tájékoztatást. Az MSZP elnöke kérdésre válaszolva azt mondta: örül a charta november 2-ára szervezett tiltakozó akciójának, mert ez is mutatja, hogy civilek is fellépnek az Alkotmánybíróság elleni támadás ellen. Hozzátette: mindenkit bíztatnak arra, hogy vegyen részt a megmozduláson.

A LMP egy nappal későbbi demonstrációjáról úgy vélekedett: a szocialista  párt nem szervez közös tiltakozó akciót az LMP-vel, és ő maga sem tervezi, hogy részt vesz a rendezvényen. Mesterházy Attila azt kérte az emberektől, hogy támogassanak minden tiltakozó mozgalmat és akciót.

A szocialista politikus úgy látja: perek sorozata indulhat, ha az Országgyűlés változatlan formában újra elfogadja a 98 százalékos különadót. Véleménye szerint ez ügyben hiába módosítják úgy az alkotmányt, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben már ne foglalkozhasson a kérdéssel, a jelenlegi döntése attól még érvényben marad.

Elképzelhetőnek tartja, hogy ez ügyben pertársaság alakuljon vagy akár a strasbourgi döntőbíróságig jusson a kezdeményezés. Visszautasította Lázár János azon "demagóg, olcsó és populista érvelését", mely szerint az MSZP a morálisan vállalhatatlan végkielégítések mellett emel szót. Az MSZP-nek nem a különadóval, hanem a választott eszközzel van problémája - közölte. Álláspontjukat azzal indokolta, hogy a 98 százalékos különadó a jelenlegi formában az átlagos keresetűeket is bünteti.

Mesterházy Attila jelezte: egy párt nevében fogalmazták meg tiltakozásukat alkotmányosság elleni támadások miatt, de ez az ügy túlnyúlik a pártpolitikán, mert a magyar demokráciáról szól. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett alkotmánymódosítás miatt civilek, értelmiségiek és szakszervezetek is megmozdultak. Egyetlen kormány sem engedhet meg magának egy ilyen lépést, függetlenül attól, hogy mekkora a hatalma - szögezte le.

A pártelnök megjegyezte, bízik abban, a kormánypárti frakciókban is lesznek olyanok, akik nem szavazzák meg az alkotmánymódosítást. "Megbízható-e az a hatalom, amely annak alapján változtatja a véleményét, hogy éppen kormányon vagy ellenzékben van?" - tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy a Fidesz az elmúlt években többször is büszkén érvelt az Alkotmánybíróság döntéseivel, és kérte számon ezeket az aktuális kormányon.

A szocialista politikus felidézte: a Bokros-csomag idején a kormánynak kétharmados többsége volt, mégsem a törvényeket változtatta meg, hanem teljesítette az Alkotmánybíróság határozatát. Simon Gábor, a választmány elnöke a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy csütörtökön a rendkívüli helyzet miatt rendkívüli választmányi konzultációt tartottak.

Szavai szerint az elmúlt hetekben "több mélyütés" érte a köztársaság demokratikus rendszerét, amelyek közül a legbántóbbnak az Alkotmánybíróság elleni "tudatos és otromba" támadást nevezte. Úgy fogalmazott: ez a támadás egy új világ születését mutatja, amelynek a megalkotására nem kapott felhatalmazást a kormányzat. Nem keverhető össze kétharmados támogatás a parlamentben és a társadalomban. Az utóbbiban ez nincs meg a Fidesznek - hangsúlyozta a szocialista politikus.

Simon Gábor kitért arra: a Fidesz versenyt fut az idővel, mert tart még ugyan a kegyelmi idő, de már "készül a fekete leves". Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót, mire Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből.