A külföldi üzemeltető mintegy 500 milliárd forintot befizetett ugyan a költségvetésnek, ám a borsos összegre felvett kölcsönöket magának a reptérnek kell kigazdálkodnia.

A korábban busás bevételekre szert tevő Budapest Airportnak azért kellett jelentősen lefaragnia kiadásaiból, hogy törleszteni tudja a külföldi tulajdonos által felvett, végül azonban a reptérre testált hiteleket – fogalmaztak a belső viszonyokat és a privatizációs szerződést jól ismerő, ám nevük elhallgatását kérő informátorok. A Blikk úgy tudja, több külföldi ország törvénykezése börtönnel sújtja az ehhez hasonló pénzügyi konstrukciót.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem cáfolta a lap értesüléseit, ám szerintük minden megfelel a hazai jogszabályoknak. „A tulajdonosok által nyújtott hitelek részben a részvények vételárát és a vagyonkezelési jog, illetve eladott eszközök ellenértékét, részben a jelenleg is folyó reptéri fejlesztéseket finanszírozták-finanszírozzák" – fogalmazott a lap kérdésére Zicherman Zsolt szóvivő, majd hozzátette, hogy a következő 70 évben az utasforgalmi bevételekből kell visszafizetni a hiteleket. "Számos más társaságnál találhatunk rá példát, elterjedt pénzügyi megoldásként" – közölte.

"Nem értem, hogy akkor mi szükség volt a befektetőre. Miért nem a reptér vette fel a hitelt?" - tette fel a kérdést Kamarás Péter jogász. "Ha a bankok belementek abba, hogy a reptér állja a törlesztést, és ne a befektető, akkor minden jogszerű, csak épp érthetetlen."

A kormányzatnak is szemet szúrt a reptér öt évvel ezelőtti privatizációja. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos már vizsgálja a szerződéseket. "Részleteket még nem tudok mondani, de én már nem lepődnék meg semmin" – jegyezte meg a kormánybiztos.