Az új veszélyjelzési rendszerben előzetes figyelmeztetést és riasztást a következő időjárási eseményekre adnak ki: heves zivatar, felhőszakadás, széllökés, ónos eső és hófúvás.

Mindezek mellett tartós, nagy mennyiségű eső, hó lehetőségére, illetve a hőhullám, rendkívüli hideg, továbbá a tartós, sűrű köd, és a talaj menti fagy előfordulására is készítenek előzetes figyelmeztetést, de ezekhez riasztás nem kapcsolódik - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A fent felsoroltak esetében a veszélyjelzés két lépcsőben valósul meg: első lépcsőben készül egy, az adott napra, valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes formában is megjelenő "előzetes figyelmeztetés", majd második lépcsőben adják ki a "riasztást". Ez azt jelenti, hogy a riasztási térképen is felhívják a figyelmet az eseményre.

Mint írták, az előző rendszerhez képest a fontosabb változások között szerepel az, hogy viharos szél esetében, ha a legerősebb várt széllökések nem érik el a 70 kilométer/órát (a korábbi 60 kilométer/óra helyett), akkor nem adnak ki veszélyjelzést, valamint a rendkívüli hideggel kapcsolatban az eddigi narancssárga színű jelzés mellett citromsárga és a legmagasabb fokú, piros jelzést is kiadhatnak.

Az új veszélyjelzési rendszerben a "nem heves", általános zivatarokra csak a szöveges előzetes figyelmeztetésben hívja fel a figyelmet az OMSZ. Heves zivatarokra - amelyekhez 90 kilométer/órát meghaladó széllökések és nagy méretű jég társulhat - előzetes figyelmeztetést és riasztást is kiadnak. Az OMSZ veszélyjelzési rendszerének célja, hogy a zivatarok azon csoportját jelezze előre, amelyekhez a villámtevékenység mellett olyan viharos széllökés vagy nagy méretű jég társul, ami jelentős károkhoz, személyi sérüléshez vezethet.

Az OMSZ a honlapján a www.met.hu oldalon teszi közzé veszélyjelzéseit. A figyelmeztetések és a riasztások során három veszélyességi szintet különböztetnek meg. Ha nem várható a meghatározott kritériumoknak megfelelő veszélyes jelenség, akkor a térképen az adott régió zöld színnel jelenik meg.

Az első veszélyességi szint (citromsárga) kategóriájába sorolt időjárási események nem szokatlanok, de potenciális veszélyt jelenthetnek, ezért tanácsos elővigyázatosnak, óvatosnak lenni, főként az időjárási hatásoknak jobban kitett tevékenységek során.

A második szint (narancssárga) veszélyt hordozó időjárási jelenség, amely káreseményekhez vezethet, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhat.

A harmadik szint (piros) veszélyes, komoly károkat okozó, "sok esetben emberi életet is fenyegető" időjárási jelenségek, amelyek rendszerint kiterjedt területeket érintenek. A veszélyjelzés e legmagasabb  szintjére már csak a meglehetősen ritkán előforduló események kerülnek - olvasható a honlapon.