Tiszavasvári nyugati részén, az egykori tiszabűdi részeken élnek a magyarul beszélő, magukat időnként magyarcigányoknak is nevező romungrók. (Tiszavasvári két falu egyesítéséből, Tiszabűd és Bűdszentmihály összeolvasztásából jött létre - mint azt a városról szóló riportunk első részében olvashatták.) A bűdi romungrók sikeresebb integrációjában az oktatás nagy szerepet játszott - mondja Kerekesné Lévai Erika, aki a város nyugati felében lévő, Vasvári Pálról elnevezett tagiskolában dolgozott két évtizeden át.

Kerekesné nyolc éven át, 1999-től 2007-ig igazgatóként vezette a bűdi tantestületet. Szerinte ott már hoztak eredményeket magyar anyanyelvű romák felzárkóztatására tett erőfeszítések, és olyan módszereket dolgoztak ki, amelyekkel hatékonyan taníthatták a gyerekeket, de bevonták az oktatási-nevelési folyamatba a szülőket is. Szülői klubokat tartottak, amelyek nem egyszerű szülői értekezletek voltak, hanem programot jelentettek a családanyáknak vagy akár a férjeiknek is. Így sikerült fokozatosan, a gyerekekkel együtt a szülőket is ráébreszteni a tanulás fontosságára.

Alapítványi iskola a szentmihályi városrészben

Stiller Ákos

Nagyítás-fotógalériánk megtekintéséhez kattintson!

A bűdi példát, a romungrók integrálását Kerekesné most a város másik végén, Szentmihályon szeretné meghonosítani. Ehhez kap segítséget az általa jól ismert romungróktól is: korábbi magyarcigány tanítványai közül van olyan, aki már iskolázott, és átjött vele a szentmihályi iskolába, pedagógiai munkát végezni. Itt azonban bizonyosan nehezebb dolga lesz az igazgatónőnek - a nyelvi akadályok miatt. Az itteni oláhcigányok ugyanis alapvetően lovári nyelven beszélnek, persze még saját dialektusuk is eltér a lovári más változataitól.
 
A szentmihályi oláhcigányok esetében is - akárcsak a túlvégi romungróknál - fontosnak tartja Kerekesné, hogy a tevékenykedtető pedagógiát alkalmazzák munkatársai. Tehát nem a hagyományos tanári magyarázatra, hosszas beszédekre épülő „frontális” módszereket erőltetné, hanem gyakorlatiasabb, játékosabb képzésre támaszkodna. Főleg olyan közegben van ennek jelentősége, ahol az iskolába, óvodába bekerülő gyerekek nem beszélnek (jól) magyarul.

A gyerekek írás-olvasás tanítása egy alaposabb előkészítés után, de annál jobb eredménnyel zárul. A sikeresebb életpályára való felkészülés már a felső tagozatban elkezdődik, ahol az önismereti és szociális készségek fejlesztése fontos szerepet játszik. Ezek után jöhet majd a szakmákra való felkészítés, ami korántsem valami hagyományos, elavult mesterség tanítását jelenti, hanem gyakorlatias képzést, a piacon keresett szakmák tanítását.

Iskola Szentmihályon

Stiller Ákos

Fontos az is, hogy személyes kapcsolat alakuljon ki a tanár és a diák között, és az óvodai-iskolai nevelés különböző fázisváltásai ne okozzanak problémát. Éppen ezért az óvópedagógusokkal együtt dolgoznak már az óvodák utolsó évfolyamaiban az általános iskolai pedagógusok. Az alsó-felső tagozat közötti iskolai váltást is a tanárok „áttanításával” szeretnék megoldani. Ez azt jelenti, hogy alsós tanárok is foglalkozzanak lehetőség szerint a gyerekekkel: a hátrányos helyzet ellensúlyozására a nevelőkhöz való személyes kötődés nagyon fontos lehet ugyanis.

Szegregáció?
 
A kizárólag roma gyerekeket nevelő-oktató Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Középiskola - melynek igazgatója lett most Kerekesné - tulajdonképpen a Pethe Ferenc Általános Iskolából vált ki. Az iskola - amely a Magyarországi Magiszter Alapítvány (MMA) kezelésében van jelenleg - szervezeti kereteinek kialakításakor, körülbelül egy éve az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál kezdeményezett eljárást egy civil szervezet, szegregációs törekvésekre hivatkozva.

Stiller Ákos

Amint azt a debreceni székhelyű MMA kuratóriumi titkára, Nagy Levente a hvg.hu-nak elmondta, hogy ők nem tehetnek arról, hogy ha a nekik átadott iskolába kizárólag roma tanulók járnak. Az ő feladatuk ezek után csak az lehet, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat minél magasabb szintre emeljék, és integrálják a társadalomba. Szó sincs tehát arról, hogy szegregálni akarnák a roma gyerekeket, hiszen ők mindössze 2008-2009-től vették át az intézményt.

A Jobbik frissen megválasztott polgármestere, Fülöp Erik – akinek az édesanyja is az alapítványi iskolában dolgozik – a hvg.hu-nak elmondta, szeretnék, ha sikerülne egy bentlakásos iskolát kialakítani Tiszavasváriban, ahol a hátrányos helyzetű roma gyerekeket kollégium-rendszerben nevelnék fel. Ez egybeesne a Jobbik országos programjával is. A tiszavasvári polgármester megfelelőnek látná, ha ez a bentlakásos intézmény az alapítványi iskolában valósulna meg.

Nagy Levente ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak. Ők nem zárkóznak el semmilyen felvetés elől, de a Jobbik országos programjának megvalósításához nincs közük. A választásoktól függetlenül dolgoznak Tiszavasváriban. Szeretnének ugyanakkor együttműködni a mindenkori helyi önkormányzattal, és úgy tűnik, hogy a jobbikos polgármester érdeklődik terveik, munkájuk iránt. Nagy ezért nem zárta ki, hogy bentlakásos kollégium legyen az iskolából, de az csak akkor valósulhat meg, ha pedagógiai koncepciójukba ez beleillik.

Települési kihívások

A Keskeny utcában és a Széles utcában a hvg.hu munkatársai is szembesülhettek Tiszavasvári „kihívásaival”. A szentmihályi részeken viskók bújnak meg a kőházak között-mellett, a lakók elfűtik a környező erdőket, és szeretnék, ha lenne újra „szocpol”.

A "tóvá" duzzadt, gyerekeknek életveszélyes gödör

Stiller Ákos

A kalyibák között – az utcáról ez nem is igazán látható -, egy hatalmas és mély gödör vízzel telt meg, a sárban pillepalackok és szemét szétdobálva. "Miért nem csinálnak itt rendet, ha ezt ígéri a polgármester" - kiabálnak a helyi romák, akik szerint életveszélyes a gödör, a gyerekek beleeshetnek. 

Stiller Ákos

Félelem és bizakodás

Amikor megkérdeztünk egy 26-28 év körüli fiatalembert, aki a szeles, fagyos novemberi időben egy szál piros trikóban jött ki elénk, hogy mikor dolgozott utoljára, a válasz az volt, hogy „öt-hat éve az önkormányzattól nem kapok munkát”, ami feltehetően a közmunkaprogramban való részvételt jelenthette egykor. Mások viszont rendszeresen dolgoznak ezekben a programokban, de tartanak attól, hogy a Jobbik polgármestere megszünteti a munkalehetőséget.

Stiller Ákos

Találtunk néhány embert a romatelepen, akik a Jobbikban bíznak, de névvel nem akartak nyilatkozni, úgy tűnik, meggyőződésük nem elég stabil. Megint mások mentegetőznek: ők nem mentek el szavazni, ők nem voksoltak a Jobbikra. A helyi legendák szerint ugyanis bizonyos uzsorások a szavazáskor „nem teljesen önkéntes híveiket” a Jobbik felé „terelgették”. Mindez azért lenne érdekes, mert a Jobbik programjában hangsúlyosan szerepel az uzsora elleni fellépés. Ezt az új polgármester határozottan cáfolta, és azt mondta a hvg.hu-nak: „politikai ellenfeleink azt akarják ránk kenni, amivel éppen ők élnek rendszeresen.” 

Kire szavaztak az oláhcigányok?

A hvg.hu gyorselemzése szerint egyébként egyértelmű, hogy szavaztak az oláhcigány telepen a Jobbikra, több száz szavazatot kapott innen Fülöp Erik, a megválasztott polgármester. A Gépállomás utcai szavazókör, a Hímző üzemben elhelyezett urnákba leadott szavazatok érdekesen oszlottak meg: 299-en voksoltak a jobbikos jelöltre, aki végül nyert is a polgármesteri választáson, és csak néggyel többen az addigi, Fidesz által is támogatott független polgármesterre, Rozgonyi Attilára: 303-an. Érdekes viszont, hogy az egyéni jelölteknél a független Csócsics Gordon nyert itt.

A romatelep szavazói aligha voltak tudatosak: a polgármester esetében ugyanis 299 voksot adtak a Jobbik jelöltjére, egyéniben viszont már csak 99-et szerzett a párt itt induló embere, Gáll Sándor. Ami pedig a pártválasztást illeti, 167 voksot gyűjtöttek be, ahol a Fidesz nyert 203 szavazattal, és az Összefogás Megyénkért tömörülés is jobban szerepelt, 198 vokssal.

Mindez azt jelenti, hogy attól függően, milyen kérdésben kellett dönteni, a legszegényebbek teljesen eltérően választottak: hol a jobbikos, hol a független, hol pedig a fideszes verzió tűnt számukra szimpatikusnak, ami azért furcsa okokkal is magyarázható lenne. Amikor erről kérdeztük, a Jobbik polgármestere elmondta, szerinte vannak olyan cigányok, akik szintén rendet akarnak a településen, és ezért szavazták rá a romatelepen is.