Szembeötlő, hogy míg a Fidesz mérsékeltebb, a nyugati tényezőkkel való együttműködést szorgalmazók – például Martonyi János - eddig nem nyilvánítottak véleményt a nyilvánosság előtt a Moody’s hitelintézet Magyarországot leértékelő döntéséről, addig más kormányzati szereplők elkezdték a nyilvánosság előtt támadni, vagy legalábbis kritizálni magát a hitelminősítő intézetet is – mutatott rá a hvg.hu-nak Nagy Attila Tibor. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa emlékeztetett arra, hogy Kósa Lajos Fidesz alelnök és korábban más fideszes politikus, köztük Orbán Viktor, egyenes azt hangoztatják és sugallják, hogy a külföldi erők (a hitelminősítők, illetve az IMG) az embereket hátrányosan érintő megszorításokat kérnek számon a magyar kormányon, ám az utóbbi az emberek érdekeit védve ellenáll ennek a külföldi nyomásnak.

„E kommunikáció eddig bevált, ez is szerepet játszott abban, hogy a Fidesz fenntartotta a népszerűségét, hiszen az IMF tárgyalódelegációjának emlékezetes elutazása után a kormány ugyancsak az ország érdekeinek harcos védelmezőjeként mutathatta magát, és a közvélemény nagyobb része egyet is értett a kormány magatartásával” – mondta ez elemző. Szerinte a Fidesz ezen kívül arra is gondosan ügyelt, hogy a kormány külfölddel kapcsolatos politikáját bíráló szocialistákat a multik, nagybankok és más külföldi érdekek engedelmes kiszolgálójának szerepébe szorítsa. „Alkalmasnak látszik mindez arra is, hogy a Jobbiktól továbbra is elvegyen témákat, és átvéve annak retorikáját, igaz megszelídítve valamelyest azt” – fogalmazott Nagy Attila Tibor.

Az elemző ugyanakkor emlékeztet rá, hogy nem csak a Jobbik, hanem a Fidesz-közönségének radikálisabb része is erős ellenérzésekkel figyelte a globalizációt, a multik térhódítását, egyáltalán azt a folyamatot, ahogy a magyar kapitalizmus kialakult az elmúlt húsz évben, így nekik is kedves lehet a mostani kormánypárti nyilatkozat-sorozat.

Matolcsy György. Új utakon

Túry Gergely

Csakhogy a bemutatott kommunikáció több problémát is felvet. „Az egyik, hogy - szándékoltan, vagy anélkül, de - azt sugallja, mintha a külföldi és a magyar érdekek folyamatos és kibékíthetetlen ellentétben volnának egymással. A külföld, mint egyfajta rosszakaró jelenik meg a kormánypárti politikusok tolmácsolásában.  Pedig az alacsony költségvetési hiány és infláció, vagy a szerkezeti reformok akár még javíthatnának is az ország versenyképességén” – magyarázta Nagy Attila Tibor. Szerinte ehhez jön még, hogy a magyar történelem elmúlt évszázadai erősen meg voltak terhelve Magyarország és a külföldi érdekek szembenállásával, példaként a Habsburgokhoz, vagy az elmúlt században a Szovjetunióhoz fűződő viszonyunkat említette. „A külföldhöz való meg lehetősen ambivalens viszonyulás mélyen be van égve a magyar politikai gondolkodásba, így könnyűszerrel előhívhatóak ezen emlékek, érzetek a mostani napi aktuálpolitikai küzdelmekben is” - fogalmazott.

Az elemző figyelmeztetett arra, hogy bár ezen nyilatkozatok elsősorban „hazai fogyasztásra” készültek, a mai elképesztően gyors hírszolgáltatás világában hamar eljutnak a „címzettekhez”, így Kósa által kissé hetykén támadott Moody’s és egyéb hitelminősítőkhöz és befektetőkhöz. Így például az a kijelentés is, miszerint nem a Moody’s és a Standard and Poor’s, és nem is nemzetközi pénzpiacok kormányozzák az országot, hanem a kormány. „Ez a harcias kijelentés azt üzeni, hogy véleményük nem igazán számít, csakhogy ennek megvan az a veszélye, hogy a velük esetleges egyetértő befektetők és hitelezők szabadulnak majd a magyar állampapíroktól, vagy magasabb felárat kérnek majd érte” – véli Nagy Attila Tibor.

A bemutatott Fidesz-kommunikációnak van egy komoly belső kockázata és korlátja is: ha tartósan elértéktelenedik a forint és sok ezer devizahiteles veszíti el a tulajdon lakását, az komolyan visszaüthet a Fidesz népszerűségére. „Bár a kormányzat tervei szerint ezeket a lakásokat az államtól lehetne bérelni, de a magyar mentalitásban annyira erősen benne van a saját lakás tulajdonlásának a fontossága, hogy lakásuk elvesztését sokan tragédiaként élnék meg. Ha ezt az érzést az ellenzék össze tudná majd kapcsolni a kormány szerinte hibás politizálásával, akkor van esély arra, hogy az érintett devizahitelesek közül többen hátat fordítanak a Fidesznek” – magyarázta az elemző. Különösen, hogy a kormány hatalma annyira nagy és összpontosított lett az elmúlt fél évben, hogy logikusnak (még ha nem is mindig reálisnak) látszik az elvárás, hogy a kormány „csináljon” alacsony forintot.

Az elemző szerint a kormánynak inkább az volna a racionális érdeke, hogy valamiféle – akár kifejezett, akár hallgatólagos – kiegyezést találjon a külföldi érdekcsoportokkal, amelyek ismét megmutatták: mindenféle válságadók, különadók ellenére is készek az Orbán-kormány elleni visszavágásra.