Schiffer András arra hívta föl a figyelmet, hogy december 9-ét 2003-ban az ENSZ Közgyűlés a korrupcióellenes harc világnapjává nyilvánította. Fölhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a korrupcióellenes világnap megszületésében döntő érdemeket szerzett Transparency International 2010-es listáján Magyarország a tavalyi 47. helyről az ötvenedikre csúszott le.

A magyar kormánynak ezen helyzet ellenére nincsen antikorrupciós stratégiája, sőt „kifejezetten szembemegy” a korrupció fölszámolásával – közölte Scheiring Gábor. A Közlekedési és Infrastrukturális Albizottság alelnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy a kormánytöbbség kivonta közérdekű adatokra vonatkozó törvény hatálya alól a többségében állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társaságokat. Ráadásul a kormány nem támogatja az LMP azon törvénymódosító szándékát, hogy a banktitok „ne vonatkozzék az állami vagy önkormányzati tevékenységhez kapcsolódó adatokra, vagy az európai uniós források fölhasználására”. Az ellenzéki képviselő szerint ez azért fontos, „mert olyan társaságok, mint például a Grupo Milton, folyamatosan az állam által kezelt társaságoktól jutnak üzleti előnyhöz”. A sávolyi motorversenypálya-beruházásnál például a Grupo Milton a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) kapott pénzből akarta a beruházást fejleszteni. A MFB a banktitokra hivatkozva tartott vissza egy, a hitelt megalapozó háttértanulmányt – közölte Scheiring. Az LMP azt szeretné elérni, hogy a banktitokra hivatkozva ne lehessen ilyen információkat visszatartani – mondta. Hangsúlyozta: „aki az állammal üzletel, annak vállalnia kell az átláthatóságot”.

A korrupcióellenes harc nemcsak morális okokból fontos, hanem mert meghiúsítja az érdemi állampolgári részvételt, ha „a különböző közpolitikai döntéseket […] meg lehet vásárolni” – egészítette ki kollégáját a frakcióvezető. Schiffer úgy folytatta: pártja két törvényjavaslatot nyújtott be a korrupció visszaszorításának céljából. Egyrészt a Büntető Törvénykönyvet módosítanák, mégpedig úgy, hogy radikálisan kiterjesztenék azon információk körét, amelyek esetén nem kérésre, hanem automatikusan kell kiadni egy állami bank, minisztérium vagy önkormányzat által kezelt adatokat. A frakcióvezető hozzátette: most van egy szűk kör, amelyek esetén ezeket az adatokat nyilvánosságra kell hozni, de a nyilvánosságra hozatal elmulasztása jelenleg semmiféle büntetőjogi szankcióval nem jár. Ezen változtatna az LMP – tette hozzá Schiffer. „Adott esetben menjen börtönbe”, aki felelős ezért – mondta.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: pártja másik javaslata a gazdasági társaságokról szóló törvényt módosítaná. Szerinte ma a cégek szétválásával könnyen lehet a zavarosban halászni: ha megbüntetnek egy társaságot, az kettéválik, az egyik kapja a szankciókat, míg „a másik cég vígan éli tovább szűziesen tiszta életét”.

Scheiring Gábor szerint ilyen cég a Strabag, melyet súlyosan megbüntettek. A cég kettévált, „a csúnya Strabag vitte az összes büntetést, a szép Strabag továbbra is indult a közbeszerzéseken és súlyos […] milliárdokat vitt el állami közbeszerzési pénzekből”. Az ellenzéki képviselő úgy látja: „világos, hogy a kormány nem kíván érdemben tenni sajnos a korrupció ellen”, mert ha kívánna, akkor bezárná a kiskapukat.

Az LMP szeretné elérni, hogy a közhatalmi személyek – beleértve a parlamenti képviselőket is – céghálója legyen nyilvános – reagált újságírói kérdésre Schiffer András. Úgy folytatta: a BTK-t érintő módosításuk alapján vétség lenne a nyilvánosságra hozatal elmulasztása, amiért alapesetben kettő, minősített esetben három évig terjedő szabadságvesztés járna.

A hvg.hu kérdésére a frakcióvezető azt mondta: a cégháló nyilvánossága a közeli hozzátartozókra is kiterjedne. Ha valaki közpénzek fölött rendelkezik, akkor lehessen a neve alapján kutakodni a cégtárban. „Erről is be fogunk terjeszteni, szerintem a jövő év első félévében, törvényjavaslatot” – tette hozzá Schiffer.

A korrupcióellenes harcot nem lehet csak büntetőjogi eszközökkel vívni – közölte szintén portálunk kérdésére az ellenzéki frakcióvezető. Ehhez szükség van például a közpénzre vonatkozó pályázatok azonnali, egyidejű összehasonlíthatóságára, az elvileg független intézmények tényleges függetlenségére, vagy arra, hogy mindenkori kormányzattól független intézményként az Állami Számvevőszék a korrupcióellenes harc központja lehessen – fogalmazott.

Scheiring Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy a főszereplők – a Fidesz és az MSZP – ezer szállal kötődnek a jelenlegi „zűrzavaros és átláthatatlan” helyzethez, így mindkét párt érdekelt annak fönntartásában. A frakcióvezető arra hívta föl a figyelmet, hogy a korrupcióelleni küzdelem részeként a ciklus kezdetekor az LMP benyújtott egy párt- és kampányfinanszírozási törvényjavaslatot, amit tárgysorozatba vettek, de „napirendre vételét a többség halasztgatja”. Úgy folytatta: „amíg a párt- és kampányfinanszírozás nincsen rendezve, addig oligarchák szállják meg a politikát, addig minden korrupcióellenes intézkedés majdnem, hogy hiábavaló cselekedet”.

A hvg.hu-nak nyilatkozó Scheiring Gábor hangsúlyozta: a Karácsony-féle javaslat sok tekintetben hasonlít az előző ciklus végén, februárban az akkori parlamenti többség által megszavazott, de kétharmados törvény lévén, mégis elbukó törvényjavaslatra. Mindkettő szakmai hátterét a Transparency International adta. Tekintettel arra, hogy akkor a Fidesz tartózkodása miatt nem ment át a törvényjavaslat, Scheiring szerint most is „van rá esély”, hogy a Karácsony-féle javaslatot nem fogadja el a kormánytöbbség. Bár „a kormánytöbbség […] fölszámolja az átláthatóság bástyáit […], mi mindent megteszünk, hogy ez átmenjen”. Ha a Karácsony-féle javaslat nem is megy át, az LMP szeretné a nyilvánosság előtt egyértelművé tenni, hogy „a Fidesznek nincs korrupcióellenes stratégiája és nem partner a korrupció fölszámolásában” – fogalmazott az ellenzéki képviselő, aki szerint „addig nehéz normakövetést elvárni az állampolgároktól”, amíg ők azt látják, hogy a politikusok két kézzel tömik saját zsebüket.

Szegő Péter