Az eseti bizottság ülésén a Fidesz és a KDNP képviselői vettek részt, egyhangú szavazással döntöttek arról, hogy a koncepciót az Országgyűlés elé terjesztik. Ezt megelőzően voksoltak néhány módosító javaslatról és alternatívák között döntöttek. A végleges koncepció az egykamarás parlamentet tartalmazza majd: 27-en szavaztak erre a megoldásra, csak Salamon László (KDNP), a bizottság elnöke voksolt a kétkamarás rendszer mellett. 

A testület az Országgyűlés feloszlatásáról szóló variációk közül azt választotta, amely szerint az államfő is jogosult lenne a parlament feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. Bekerült a szövegbe az is, hogy a "végrehajtó hatalom élén a kormány áll, működéséért a kormány az Országgyűlésnek felelős". A bizottság egy országgyűlési határozati javaslat mellékleteként terjeszti a Ház elé a koncepciót. A határozati javaslat elfogadása azt is jelenti majd, hogy az 1996-ban elfogadott alkotmánykoncepció hatályát veszti. 

A bizottsági ülésen Turi-Kovács Béla (Fidesz) jelezte: módosító indítványokat nyújt majd be a koncepcióhoz egyebek között azt kezdeményezve, hogy a magyar föld védelme is jelenjen meg az alkotmány szabályozási elvei között. 

Nagy Andor (KDNP) azt kezdeményezi majd, hogy a természeti erőforrások - termőföld, energia, víz - képezzék a nemzeti vagyon részét, azok maradjanak állami tulajdonban. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke a szavazás előtt annyit mondott: a koncepció alkalmas a parlamenti vitára, de azt és a törvényjavaslatot is lehet majd módosítani. Hozzátette, az alkotmány módosíthatóságáról szóló rendelkezésnél indokolt a változtatás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlamenti vitába újból bekapcsolódhatnak majd az ellenzéki pártok. 

Salamon László - szintén a szavazás előtt - azt közölte: a koncepció koherens, színvonalas, tükrözi az alkotmányos értékeket, a parlamenti tárgyalásra alkalmas, megfelelő vitaanyag, de még formálható. A bizottság ülése után újságíróknak arra a kérdésre, hogy miért támogatta a kétkamarás rendszert, Salamon László azt válaszolta: a kétkamarás rendszer kedvezően hatna a parlament munkájának színvonalára, kedvezően befolyásolná az alkotmányos politikai rendszer működését, illetve közelebb vinni az emberekhez a politikát.