Kende Katalin elmondta, hogy 2009 októbere óta körülbelül 180 esetben kértek a Pest megyei bíróságoktól úgynevezett megelőző védelmet; a kérelmek egyharmada a rendőrségtől, a többi közvetlenül a bántalmazottaktól érkezett. Az említett időszakban több mint hatvan távoltartási végzést hoztak, hatvanszor elutasították a kérelmet (formai okok miatt, vagy azért, mert a kérelmező meggondolta magát), és csaknem ugyanilyen nagyságrendben szüntettek meg eljárásokat - tette hozzá a szóvivő. Ez utóbbi döntés hátterében általában az áll, hogy a sértett távol maradt a tárgyalástól, esetleg megbékélt a helyzettel.

A megelőző távoltartás elrendelésére az esetek többségében házastársak, illetve élettársak közötti erőszakos konfliktusok miatt volt szükség, de előfordult olyan eset is, hogy durva gyermeküktől félő idős emberek érdekében kellett intézkedniük a bíróságoknak - közölte Kende Katalin. A tapasztalatok szerint általában férfiak követték el a durvaságokat, két esetben azonban nő volt a bántalmazó, egyikük még a rendőröket is megtámadta. Az agresszív magatartást jellemzően az italozás, olykor a drogfogyasztás váltotta ki.

A Pest megyei bíróságok többnyire a maximális 30 napra tiltották el a bántalmazót a veszélyeztetett személytől, a közös lakóhelyről, illetve a sértett lakóhelyéről. A szóvivő kitért arra: a törvény alkalmazásában gondot jelentett a szabályozás pontatlansága, például az, hogy a jogszabály nem nyújt védelmet a volt élettársaknak, így az ő kérelmeiket eleve el kellett utasítani. Problémát jelent az is, hogy esetenként a távoltartottnak nincs hová mennie, a szállás biztosításához pedig hiányzik a megfelelő háttérintézmény.

A távoltartási törvény a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítására született. Ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség rendelhet el legfeljebb 3 napra (az eljárást a bíróságon kezdeményezik), de az érintettek közvetlenül is fordulhatnak a bíróságokhoz, melyek 3 napon belül döntenek, s legfeljebb 30 napra "tilthatják" el az agresszív felet a sértettől.