Nem tartja hatékonynak a gyermekek védelmét a váló- és a gyermekelhelyezési pereknél a magyar joggyakorlatban Illés Blanka családjogi ügyvéd. Mint a hvg.hu-nak elmondta, „mivel sokan visszaélnek vele, először minden fórum – rendőrség, gyermekvédelmi hatóság, bíróság – kétkedve fogadja, ha jelezzük, a gyermek veszélyeztetve van. Hosszú hónapok  telhetnek el, mire egyáltalán meghallgatja egy pszichológus a gyermeket, és döntés születik.”

Szerinte a családon belül történt eseményeknek többnyire nincs elfogulatlan tanúja, így ha a pszichológiai szakvélemény nem tár fel semmit – ami egész kis gyermeknél, illetve a tíz év feletti, a hazugságra tökéletesen betanítható gyermeknél igen gyakori – akkor nem tudja az eljáró hatóság megvédeni a gyermeket. „Ilyenkor sajnos a tehetetlen várakozás az egyetlen megoldás. Ha a gyermek veszélyeztetése tovább folyik, előbb-utóbb olyan pszichés állapotba kerül, ami az óvodában, iskolában is feltűnik, és az ottani gyermekvédelmi előadó által elindított eljárás eredményes szokott lenni.”

„Van, hogy a szülő ezt nem akarja elfogadni – főleg ha szexuális zaklatás a vád a másik szülővel szemben –, és megtagadja a gyerek kapcsolattartási lehetőségét a másik szülővel, aminek sajnos valóban az az eredménye, hogy a gyermeket a másik szülőnél helyezik el, őt pedig büntetőeljárásban kiskorú veszélyeztetése miatt felelősségre vonják” – tette hozzá Illés Blanka. „Az ő bűncselekménye könnyen bizonyítható, míg a másik, bántalmazó szülőé többnyire nem.” Az ügyvéd hangsúlyozta, hasonló helyzetben a megbízóit türelemre inti, mert csak úgy nyerhetik meg a háborút, ha betartják a rossz játékszabályokat, és elfogadják, ha egy-egy csatát elveszítenek.

Ezt gondolná jónak abban az ügyben is, amelyben furcsa döntést hozott tavaly november 12-én az Egri Nyomozó Ügyészség. Egy kiskorú veszélyeztetéséről szóló esetben azt mondta ki a vádhatóság, hogy az anya „több alkalommal bántalmazta kiskorú Rab Mártont, a gyermeket lelkileg rettegésben tartotta, nevelésében nem vett részt, későn járt haza, így ezen magatartásával súlyosan veszélyeztette gyermeke fejlődését.” Ugyanakkor a nyomozó ügyészség súlyos veszélyeztetésnek találta és ezért büntetendőnek mondta az apának azt a szándékát is, hogy a gyereknek „az édesanyjával való kapcsolattartását megakadályozta, s a gyermek és szülő közti párharcban őt eszközként használta fel”.

Rab Szabolcs és neje között a viszony 2007-től romlott meg, s 2009 májusára odáig fajult a helyzet, hogy a nő bejelentette, válni akar. A férj súlyos vádakat fogalmazott meg feleségével szemben, többek között azt – mint a Szolnok Városi Rendőrkapitányságra megtett feljelentése is tartalmazza –, hogy neje gyakran kimaradt otthonról és gyermeküket, Marcit rendszeresen verte. A férj szerint párja kézzel ütötte a gyerek fejét, orrát, száját, illetve a fülét. „A lábánál fogva rántotta le a gyereket az ágyról” – mint írta az egyik esetről a feljelentésében. Rab Szabolcs a nyomozók elé tárta azt is, hogy a felesége azzal is megfenyegette, a dolog az állásába fog kerülni, és, hogy bejelentette neki, a gyerek szexuális zaklatásával is megvádolja.

A helyzet rendezéséért Rab Szabolcs a gyámhivatalt is felkereste. A hivatal révén a szülők két alkalommal vettek részt mediáción, ám ezek eredménytelenek maradtak. A férfi pszichológushoz is elvitte a fiát, a gyermek és az anya közötti kapcsolattartást pedig – a bántalmazás megelőzése érdekében – úgy próbálta rendezni, hogy a találkozásoknál ő is jelen legyen. Amit a felesége viszont úgy vett, hogy férje gátolja a kapcsolattartást, és ellene neveli gyereküket. A férj a bíróságnak beadott indítványában arról számolt be, hogy a gyermek nyugtalanná és feszültté vált, amikor az anyja érte ment, illetve éjszakánként gyakran sírva riadt fel.

A férj feljelentése alapján megindult nyomozást végül az Egri Nyomozó Ügyészség folytatta le. A hatóság nem tudott dönteni a szülőknek a gyerekkel kapcsolatos viszonyáról és november 12-én mind a kettejüket megvádolta kiskorú veszélyeztetésének bűntettével. A Heves Megyei Főügyészség szóvivője, Konkoly-Thege László a hvg.hu-nak elmondta, hogy a vádiratot a szakértők megállapításai alapján készítették el. Megjegyezte, nemcsak a nyomozó ügyészség számára nem volt egyértelmű, hogy ki veszélyezteti a gyermeket és milyen mértékben, hanem a szakértőknek és a Szolnoki Városi Bíróságnak sem, amely először az apánál, majd később az anyánál helyezte el a gyermeket.

Az igazságügyi szakértői vélemények kapcsán Rab Szabolcs tavaly nyáron a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarához fordult. A férfi vizsgálatot kért az egyik szakértővel kapcsolatban, mert az szerinte szabálytalanul hajtotta végre a gyermek kihallgatását. Amit ráadásul egy éven belül nem lehet kétszer elvégezni, mégis megtette. Mindazonáltal ez a szakértő volt az, aki az anyáról azt állapította meg – s akinek véleményére a vádirat részben alapozódott –, hogy az anya személyiségében kóros elváltozás nem észlelhető, illetve, hogy „igen valószínű az apai befolyásolás és manipuláció a gyermek viselkedésében”.

Az apa kifogásolja a szakértő által megfogalmazott valószínűsítést, szerinte ezt a szakembernek konkrétumokkal kellene alátámasztania. A férfi a kifogásokra hivatkozta kérte a bíróságtól, hogy az általa felkeresett szakértő véleményét vegye figyelembe. Aki megállapításai között leírta azt, hogy a gyerek „súlyos veszélyérzettel küzd, mert elhelyezését egy bírósági végzéssel megváltoztatták, aminek következtében éppen annál a szülőnél kellene nevelkednie, aki bántalmazta őt, és akitől kifejezetten fél”.

A válóper még tart, s Rab Szabolcs közlése szerint az újabb bírósági végzés szerint a 2009 óta nála lévő gyereket át kellene adnia az anyjának, amit ő el szeretne kerülni, s mindent megtesz, hogy ne vegyék el tőle Mártont.