Tavaly decemberben kisebb vihart kavart a WikiLeaks kiszivárogtató oldal által közzétett egyik, Budapestről származó titkos nagykövetségi üzenet, amelyből a Guardian szerint kiderült, a Magyarországon dolgozó amerikai diplomatáktól otthon azt kérték, állítsanak össze adatokat a „jelenlegi és majdani vezetőkről és tanácsadókról”. A lap szerint a CIA állt az amerikai diplomaták „kémtevékenysége” mögött. A szövegben szerepelt még információkérés az ellenzéki és szélsőséges csoportokról, beleértve azok hazai és külső támogatását, a leirat pedig külön említette ebben az összefüggésben a Magyar Gárdát. A felsorolás kitért a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekkel, valamint az EU-elnökséggel és az euróövezettel kapcsolatos „politikára, tervekre és erőfeszítésekre” is.

A hivatásos diplomaták mellet szinte minden nagyobb nagykövetségen alkalmazásban állnak a társszervezetek – azaz a különféle nemzeti hírszerzői, titkosszolgálati szervek – „főállású” munkatársai is – vázolta fel a jelenlegi helyzetet Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, aki szerint a képviseletek által gyűjtött helyi információk döntő többsége mégis nyílt forrásokból, azaz akár újságokból, nyilvános kutatásokból, bárki számára elérhető adatokból származik. A nem hivatalos források között szerinte kiemelkedő szerepük van az itt dolgozó diplomaták személyes ismerőseinek, barátainak is, legyenek azok politikusok, elemzők vagy művészek, illetve a helyi civil vagy humanitárius szervezeteknek is.

Baráti és ellenséges módszerek

De másként dolgoznak a „baráti országok” – Magyarország esetében például az EU- vagy NATO-tagországok – képviseletében tevékenykedő diplomaták, mint az „ellenséges” országok képviselői, akik adott esetben titkosszolgálati módszereket is bevetnek az információgyűjtésben – teszi hozzá Pintér István, a Geopolitikai Tanács elnöke. Tapasztalatai szerint az egy-egy nagyobb nemzetközi szervezethez tartozó, szövetségesnek tekinthető államok ráadásul egyre kevesebb hivatásos diplomatát „állomásoztatnak” egymásnál, hiszen számos területen az információcsere és az irányítás már a központban – az EU esetében például Brüsszelben – zajlik. Az „ellenséges” országokkal kapcsolatban Pintér István konkrét példát nem említene, és hozzáteszi, az utóbbi időben Magyarországon nem is volt arra példa, hogy efféle tevékenység miatt kellett volna kiutasítani egy képviselet diplomatáját.

Magyar információkérésről is írtak

AP

Általában szólva a titkosszolgálati módszerek, eszközök között Pintér István szerint egyre nagyobb teret nyernek a modern technológiák, igaz, megmaradt a személyes kapcsolatok szerepe is – itt még mindig a forrás lefizetése, a korrupció a leggyakoribb eszköz az információk beszerzésére. A hírszerzésben természetesen más eszközök is szóba jöhetnek: a zsarolás mellett akár a szexualitás is, Magyarics Tamás szerint például az egyik szomszédos országban kifejezetten a hírszerzők vonzerejére építettek, ez derült ki abból az esetből is, amelyben az egyik Németországban lebukott hírszerző az egyik ottani minisztérium női alkalmazottjának elcsábításával próbált információkhoz jutni.

Kurrens téma az energiabiztonság

A nagykövetségek feladataihoz tartozik, hogy helyi információk összegyűjtésével támogassák az otthoni döntéshozók munkáját. Ezek az információk lehetnek politikaiak is, például egy-egy parlamenti választás előtt a politikai csoportok közötti erőviszonyokról, illetve a kormányalakítás utáni átszervezésekről, fejcserékről szóló hírek is. A szakértők szerint – legalábbis a hírszerzés területén – az utóbbi években felértékelődtek a gazdasági, pénzügyi, ipari információk is. A Magyarországról származó információk a NATO-n és az EU-belül „mérsékelten” keresettek, és ebben a tekintetben az Egyesült Államok érdeklődése is megcsappant a kelet-európai régió iránt – mondja Magyarics Tamás, aki szerint az USA az utóbbi időben inkább új, például a radikális iszlámmal kapcsolatos információk iránt érdeklődik, a régióban viszont nincs nagy lélekszámú muszlim közösség.

A kurrens magyarországi témák között a Magyar Külügyi Intézet igazgatója kiemelte az energiaellátás és energiabiztonság kérdését, amely mind az Egyesült Államok, mind pedig Oroszország szempontjából is érdekes lehet, főképp a jelenlegi beszerzési forrásoktól való függőség csökkentése miatt – például egy új, észak-dél irányú energiahálózat kialakításán keresztül. Szerinte szintén lehet jelentősége a schengeni övezetről, illetve a migrációról szóló információknak, hiszen adott esetben olyan iszlám szélsőségesek is átjuthatnak a rendszeren, akik így később már „könnyen eltűnhetnek” az EU területén. Magyarország amiatt is fontos lehet, mert „frontország”, és közvetlen kapcsolatban áll az európai integráció szempontjából jelentős Ukrajnával és Szerbiával is – véli Magyarics Tamás. E területen a diplomácia helyét azonban sok gyakorlati kérdésben már a határrendészeti testületek közötti uniós együttműködés veszi át – tette hozzá Pintér István.