A szocialisták parlamenti frakciója február 12-i ülésén dönthet arról, hogy az MSZP önálló alkotmánykoncepcióját a parlament elé terjeszti-e valamilyen formában - nyilatkozta Lamperth Mónika pénteken.

Az ellenzéki képviselő, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője, aki az országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának is tagja volt, elmondta: bár kivonultak a testület munkájából, egy saját politikusaikból és kutatóikból álló testület elkészítette a párt önálló alaptörvény-koncepcióját. Döntés egyelőre csak arról van, hogy nem veszünk részt "a parlamenti performanszban", emiatt azonban kérdéses, milyen legyen a viszonyulásunk az alkotmányozás egészéhez - folytatta Lamperth Mónika, rámutatva: emiatt a frakciónak kell döntenie arról is, mi legyen az MSZP alkotmánykoncepciójának sorsa.

Mint kifejtette, korábban a szocialista képviselőcsoporton belül felvetődött, hogy önálló határozati javaslat formájában, vagy a parlamenti esti bizottság előterjesztéséhez benyújtott módosító indítvány formájában a Ház elé is terjesszék az anyagot; ő maga akkor az előbbi megoldást támogatta, a döntés azonban a frakcióé.

A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló, a Magyar Szocialista Párt honlapján található anyag szerint az MSZP "megerősíti, hogy az alaptörvény nem az éppen hatalmon lévőké, az alkotmányozó hatalom akarata mögött ott kell állnia a magyar állam polgárai többsége támogatásának". Nélkülözhetetlennek tartja a jogállami berendezkedés megőrzését, védelmének további garanciákkal való megerősítését, és hangsúlyozza, hogy az 1989-1990-es alkotmányozás eredményeit az új alkotmányban meg kell őrizni.

A szocialisták elfogadják, hogy az új alkotmány a preambulumában az alkotmányozás alanyait: az Országgyűlést és a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségét megjelölve hivatkozzon a Magyar Köztársaságnak az európai és a nemzetközi közösséghez tartozására, a magyar és az európai kultúra értékeire, arra, hogy az alkotmány szellemiségét a szabadság, az egyenlőség és a testvériség egyetemes értékei adják, célja az emberi és állampolgári jogok biztosítása, ezek védelme; a jogállamiság és a népszuverenitás tiszteletben tartása. Az MSZP szerint az új alkotmánynak el kell ismernie az Európai Unió közösségi jogának az elsődlegességét.

A Magyar Köztársaság államformája köztársaság, nemzeti jelképei nem változnak, a nemzeti jelképek köre a Himnusszal bővül - rögzítenék, lehetőséget adva arra, hogy országos népszavazási kezdeményezés az alkotmány módosítására is irányulhasson, népszavazásra nem bocsátható tárgykörök pedig csak a központi költségvetést, a zárszámadást, a központi adónemeket és a helyi adók központi feltételeit szabályozó törvények, továbbá az adók, a vámok, az illetékek és a járulékok mértékét meghatározó törvényi rendelkezések lehessenek.

A Magyar Köztársaság a határain túl élő magyarok számára is biztosít az ország területén jogokat, amelyeket törvény szabályoz, határain kívül kedvezményeket és támogatásokat nyújt. Törvény egyes jogok gyakorlását magyarországi lakóhely meglétéhez kötheti" - áll az anyagban, amely szerint választójogot csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára kellene biztosítania az új alkotmánynak. Kimondanák, hogy a sajtó és a média a politikai alapú hatalomgyakorlástól független. A szöveg kitér arra is, hogy az állam köteles védelmet (de nem alanyi jogot) nyújtani a még meg nem született, de emberként fejlődő életnek – mint az élethez és emberi méltósághoz való jog későbbi érvényesülése feltételének – is.

A szocialisták jogforrásoknak a törvényt, a kormányrendeletet, a miniszteri rendeletet és a helyi önkormányzat rendeletét, továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletét tekintenék és rögzítenék: a jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan jogot nem vonhat meg, illetve nem korlátozhat, kötelezettséget nem állapíthat meg vagy nem tehet terhesebbé. Szerintük az elfogadott alaptörvényt a következő parlamentnek kell megerősítenie, és ezt követően népszavazásra kell bocsátani.

A köztársasági elnöknek a jelenleg hatályos feltételek mellett marad fenn a joga az Országgyűlés feloszlatására, és a kormányt továbbra sem mentheti fel; az államfő "kiegyensúlyozó, kiegyenlítő szerepkört tölt be" - rögzítenék a szocialisták. Az MSZP az új alkotmányban megtiltaná az indokolás nélküli elbocsátást a közszolgálatban; lehetővé tenné  választott regionális önkormányzatok létrehozását; rögzítené, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész - akit 6 évre választana a Ház, és interpellálható lenne -, a számvevőszék elnöke és alkotmánybíró nem választható meg újra.

Az új alkotmány lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság ideiglenes intézkedésként felfüggeszthesse az alkotmányellenes jogszabály alkalmazhatóságát - áll a szocialisták koncepciójában, amely szerint a pártpolitikai szempontok érvényesülésének kizárása érdekében a jelenleginél szigorúbb szabályoknak kell vonatkozniuk az alkotmánybírói tisztség betöltésére, az Alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottságban pedig valamennyi képviselőcsoportnak egy-egy taggal kellene képviseltetnie magát.