„Nagyon izgalmas és nagyon komoly vita alakult ki azon előterjesztések nyomán”, amelyet Lendvai Ildikó, a Programtanács elnöke és ő, mint az Országos Választmány elnöke terjesztett be a magas testületnek – kezdte sajtótájékoztatóját Simon Gábor. Azt mondta: az elnökség  nevében Balogh András elnökhelyettes „ehhez hozzáfűzött gondolatokat”.

Simon szerint napjainkban „Magyarországon lényegi események történnek”. Az ország az Európai Unió soros elnökeként a nemzetközi figyelem középpontjába került. A figyelem „nagy sikereket és még nagyobb blamázsokat okozott” – fogalmazott az ellenzéki politikus. Úgy vélte: a médiatörvény európai uniós elutasítása nem Magyarország elutasítását jelenti. Közölte: nem a hatalomnak kell a nyilvánosságot ellenőriznie, hanem a nyilvánosságnak a hatalmat. „Csak olyan jogszabályt tudunk elfogadni, ami […] a fejéről a talpára állítja ezt az ügyet” – tette hozzá.

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban Simon Gábor azt mondta: a döntés „nem egy önfeledt, nem egy szabad akaratból meghozott döntés, hanem […] zsarolás eredményeként kialakult kényszerhelyzet […] a pénztártagok esetében”. Úgy folytatta: „több mint inkorrekt” a kormány eljárása. Közölte: ha pártja kormányra kerül, „ezt a méltánytalanságot orvosolja”.

A szocialista politikus hangsúlyozta: az Országos Választmány döntött a párt 2011-es költségvetési irányelveiről. Az MSZP pontos költségvetéséről várhatóan a második negyedévben döntenek. Simont – saját megfogalmazásában – „pozitív csalódás” érte: szellemi pezsgés indult meg a pártban „identitásunkról, alapértékeinkről, szervezeti működésünkről, szakpolitikáinkról, programunkról”.

A választmányi elnök Balogh Andrásnak, az MSZP elnökhelyettesének felszólalását idézte: Balogh szerint ritka a bal- és a nem baloldali értelmiség olyan együttműködése, mint amilyen az előterjesztések kidolgozásának kapcsán megnyilvánult. Az anyagok „nagyon komoly szakmai háttérmunkára” támaszkodnak. Balogh – Simon interpretációjában – azt is mondta, hogy „a Fidesz igazi természetét az egykulcsos adórendszer mutatja meg, a többi csak populizmus”.

A Programtanács elnökeként fölszólaló Lendvai Ildikó szerint Magyarország a fejlett Európa peremén van, „peremkapitalizmus van Magyarországon”, azaz az ország halad az európai főiránnyal, de annak peremén – ismertette a volt pártelnöknő fölszólalását Simon Gábor, aki szerint ma Magyarországon kettészakadt a társadalom. Erre a problémára az ellenzéki politikus szerint a politika két választ ad.  A Fidesz belenyugszik a kettéosztottságba és egy „álidealista nemzeti egységet” próbál építeni. A másik válaszon az MSZP most is dolgozik – tudtuk meg Simontól.

A Magyar Szocialista Párt értékeinek újragondolása zajlik. „A vita ma […] arról szól, ami számunkra ma a legfontosabb: ennek a politikai közösségnek a megújításáról és a jövőjéről” – zárta mondandóját az MSZP Országos Választmányának elnöke.

Újságírói kérdésre válaszolva Simon Gábor úgy reagált: „a magyar nyugdíjrendszer stabilitása inog meg ebben a pillanatban”, szerinte a 2010-es kormányváltáskor a nyugdíjrendszer harminc-negyven évre „hozzányúlás nélkül fenntartható, stabil, finanszírozható […] volt”.

A hvg.hu afelől érdeklődött: azzal, hogy az MSZP saját alkotmánytervezetet készített, elismerte-e egy új alkotmány szükségességének fideszes álláspontját? Simon azt mondta: a válaszmányi ülésen nem volt napirenden az alkotmányozás kérdése. Szerinte „senki nem kérdőjelezi meg”, hogy a jelenlegi alkotmánynak lehetnek korrekciói”. Hangsúlyozta: az 1994 és 1998 között kormányzó, több mint kétharmados szociálliberális koalíció szeretett volna alkotmányozni, de önmérsékletet tanúsított: tartotta magát ahhoz, hogy csak egy négyötödös többséggel elfogadott alkotmányra mond igent, így az új alkotmányból akkor nem lett semmi. „Hogy van arról elméleti gondolkodás, hogyha […] ez napirendre kerül, akkor a Magyar Szocialista Pártnak van elképzelése, hogy mit kell tenni, azt én teljesen normálisnak tartom. Ez nem összeegyeztethetetlen azzal, amit egyébként állítunk, hogy ami az, ami ma történik alkotmányozás ürügyén, az egy egypárti alkotmánynak a megalkotása, semmi köze nincsen egy konszenzuális jogalkotáshoz” – hangsúlyozta Simon Gábor.

Szintén a hvg.hu kérdésére az ellenzéki politikus úgy reagált: sem Mesterházy Attila pártelnök, sem Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök – aki a frakció tagjaként automatikusan meghívót kapott a választmányi ülésre – nem volt jelen a tanácskozáson. Hozzátette: Mesterházy még mindig az Egyesült Államokban van, azt viszont nem tudja, hogy Gyurcsány miért nem volt jelen. „Nekem […] nagyon fáj és szomorú vagyok, de nem volt itt” – fogalmazott.

Arra is kíváncsiak voltunk, azon kijelentése, miszerint „a vita ma […] arról szól, ami számunkra ma a legfontosabb: ennek a politikai közösségnek a megújításáról és a jövőjéről” – mennyiben újdonság, tekintettel arra a politológiai közhelyre, hogy az MSZP 1989 óta keresi az identitását és a párton belül folyamatosak a mély ideológiai különbségek. „Ezt egy interjú keretében szívesen kifejtem önnek, a kollégák most megbánták, hogy szót adtam, nem lehet ezt egy mondatban elrendezni. […] Az MSZP-nek a jövőjét az fogja eldönteni, hogy tudott-e a krízisből tanulni vagy nem” – felelt portálunknak az MSZP Országos Választmányának elnöke.