szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Lövétei István alkotmányjogász szerint az alkotmánybíráskodás lényege nem az előzetes, hanem az utólagos normakontroll.

Lövétei István alkotmányjogász annak kapcsán beszélt erről, hogy egyes kormánypárti politikusok felvetése szerint az Alkotmánybíróság (Ab) előzetes normakontrollra irányuló hatásköreit kellene szélesíteni.

Lövétei István elmondta, hogy jelenleg a parlament által már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeket küldheti előzetes normakontrollra az államfő az Ab-hez. Ezen túlmenően előzetes normakontrollra vonatkozó hatáskörei voltak a testületnek egy rövid ideig a rendszerváltást követő időszakban. Például a kárpótlási törvény tervezeteit, általános szabályozási elveit küldték meg többször az Ab-nek az Antall-kormány idején, ám ezt a testület egy idő után megelégelte, mert ahogy azt az Ab első elnöke, Sólyom László mondta: az Ab nem tanácsadója, hanem bírája a törvényhozásnak - idézte fel az alkotmányjogász. 

Lövétei István ezzel összefüggésben arra is felhívta a figyelmet, hogy az előzetes és az utólagos normakontroll bizonyos mértékig kioltja, kizárja egymást, hiszen ha egy törvénytervezetet előzetesen alkotmányosnak ítélt az Ab, akkor abban az esetben, ha utóbb mégis ellenkező meggyőződésre jutna, saját magát kellene felülbírálnia. 

Az előzetes normakontroll kiterjesztése azért is aggályos lehet, mert egy-egy törvény alkotmányossága vagy éppen alkotmányellenessége csak a véghajtás, jogrendbe illeszkedés során, illetve az Alkotmánybíróság gyakorlatában bomlik ki. Széles körű előzetes normakontroll a nyugati demokratikus jogállamokban nem jellemező, erre példaként elsősorban a francia államtanács hozható fel, de meg kell jegyezni, hogy épp a legutóbbi időkben ott is ellenkező irányú változások kezdődtek, és a hangsúly egyre inkább az utólagos normakontrollra tevődik át - fejtette ki az alkotmányjogász.

  

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!