Schiffer András az "Alkotmány a jövőnek" című irat ismertetésekor hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni az 1989-es alaptörvény alapjait, de számot kell vetni az elmúlt húsz év tehertételeivel; ezért ők olyan módosításokat szeretnének, amelyek az ebben a két évtizedben keletkezett bizalomvesztésre adnak válaszokat. Szerinte a Fidesz a tavaly megszerzett hatalmi pozícióját kívánja "alkotmányba önteni", mert egy centralizált demokráciát szeretne, az LMP javaslatai ezzel szemben értékelik az elmúlt húsz évet és ebből kiindulva fogalmazták meg, hogy Magyarországnak milyen kihívásokkal kell szembenéznie.

Elképzeléseiket ismertetve leszögezte: az ökoszociális piacgazdaságot szeretnék viszontlátni az alkotmányban, miközben rögzíteni szeretnék a stratégiai vagyonelemek védelmét, az állami vagyonvédelem szabályait, illetve azt, hogy mit jelentenek az egyetemes közszolgáltatások. Azt is felvetik, hogy a stratégiai vagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak vagy közszolgáltatások magánosításáról kötelező legyen népszavazást tartani.

Schiffer András közlése szerint az LMP javasolja, hogy a szociális katalógusban szerepeljen a lakhatáshoz való jog. Deklarálnák a tulajdon szabadságát, ami a várományokra, például a magán-nyugdíjpénztári befizetésekre is kiterjedne. Szerintük fel kell lépni a monopóliumokkal szemben, és azt akarják, hogy ne biztosítsanak versenyelőnyt a külföldi vállalkozásoknak a hazaiakkal szemben, illetve védjék meg a hazai termékeket. Az alkotmányba beillesztenének egy olyan közpénzügyi fejezetet is, amelyik szólna a költségvetési felelősségről is - folytatta, hozzátéve: az alaptörvényben szerepeltetnének szabályozást az államadóssággal kapcsolatban is.

A kereszténydemokrata Salamon László által felvetett, úgynevezett "Őszöd-klauzulát", amely szerint a köztársasági elnök súlyos belpolitikai válságra hivatkozva feloszlathatná a parlamentet, elfogadhatatlannak nevezte. Hozzátette ugyanakkor: azt javasolják, ha a parlament vagy a kormány nyíltan a kormányprogrammal ellentétes döntést hoz, akkor ezt az Alkotmánybíróság (Ab) állapíthassa meg; az államfő erre hivatkozva kaphatna feloszlatási jogot.

Szavai szerint az Ab-nek vissza kell kapnia azokat a funkcióit, amelyek tavaly november előtt megillették. Javasolják, hogy a testület a felülvizsgálati eljárás ideje alatt felfüggeszthesse a vizsgált jogszabályok hatályát, illetve, hogy az Ab vizsgálhassa felül a parlament mentelmi jogról szóló döntéseit.

A frakcióvezető hangsúlyozta, bevezetnék a kötelező népszavazási tárgyak körét, illetve biztosítanák, hogy alkotmánymódosítás esetében is lehetőség legyen referendum kiírására.

Az LMP minden közjogi pozíciónál cikluslimitet vezetne be, a független közjogi intézmények esetében pedig kizárnák az újraválasztás lehetőségét.

A párt erősítené a parlament ellenőrző szerepét és fellépne "a miniszterelnöki túlhatalom" ellen. A parlament ellenőrző szerepét az Állami Számvevőszék megerősítésével és az ombudsmanok súlyának növelésével, illetve újabb ombudsmani posztok létrehozásával növelnék. Az LMP azt is szeretné, ha a köztársasági elnök elmozdíthatná azokat a minisztereket, akikkel szemben a parlament "többször jelezte a bizalom hiányát".

A független intézmények megerősítése kapcsán a többcsatornás alkotmánybíró-jelölést említette Schiffer András, illetve azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét négyötöddel választanák.

Jávor Benedek azt mondta, kiemelten fontosnak tartják a fenntarthatóság követelményét, amelyre a preambulumban is hivatkoznának. Egy alkotmány ma már nem mehet el szó nélkül az ökológiai válság kihívásai mellett - hívta fel a figyelmet. 

Szükségesnek nevezte, hogy a jogok mellett minden állampolgár kötelezettségei között szerepeltessék a környezet védelmét, a természetes és kulturális örökség megóvását.