Elhalasztotta az elemzők által várt konkrét gazdasági és politikai lépések bejelentését Orbán Viktor miniszterelnök a parlament tavaszi ülésszakának első napján elmondott beszédében  - állapították meg az MTI által hétfőn megkérdezett politológusok.

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője emlékeztetett: a kormányfő parlamenti beszédét felfokozott várakozás előzte meg, az előző heti évértékelő után ugyanis sokan a konkrétumokat hiányolták; Orbán Viktor azonban csak a február 7-én elmondott országértékelő beszéd parlamenti változatát mondta el, és nem tért ki a részletekre.

A Nézőpont Intézet munkatársa szerint a kormány által tervezett intézkedésekre azért nem derült most sem fény, mert azokról vélhetően még nem született végleges döntés. Hozzátette: ezért nem kerülhettek nyilvánosságra például a munkahelyteremtés, vagy az egészségügy átalakításának részletkérdései, noha a gazdasági érdek az alkotmányozás újabb érveként hangzott el.

Orbán Viktor beszédéről szóló nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson!

Stiller Ákos

Az elemző kiemelte ugyanakkor, hogy Orbán Viktor az aktív kormányzás folytatását helyezte kilátásba, vagyis a várakozásokkal ellentétben nem lassul a törvényhozás kormányváltás óta megszokott feszített tempója. A miniszterelnök emellett ismét megerősítette: elődeitől eltérő úton jár, új megoldási javaslatokkal él, hiszen elsőszámú érdeke, hogy elkerülje a közvetlen megszorítások bevezetését - fűzte hozzá.

Szomszéd Orsolya szerint a kormányfő "szokás szerint elemében volt" a frakcióvezetőknek adott viszontválaszában, kemény reakciójában visszatérően azt üzente, hogy a kormány a közép pozícióját foglalja el a két "szélsőség" között, míg az LMP-vel értelmes párbeszédre törekszik. Kiemelte: Orbán Viktor ekkor konkrét ügyekre is kitért, és szétválasztotta például az adórendszer kérdését a szociális rendszertől, továbbá kiemelte a tárgyalási folyamat fontosságát a devizahitel-károsultakat segítő nemzetközi eszközkezelő, vagy a válságadó ügyében.

Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa elmondta: a miniszterelnök parlamenti nyitányában nem a konkrétumokra helyezte a hangsúlyt, hanem az elmúlt húsz év politikájával való szakítást igyekezett a középpontba állítani. Hozzátette: a beszéd alapján a várható gazdasági és politikai döntések részletei egy "immáron valóban számon kérhető dátum", március 15. után válhatnak megismerhetővé.

Az elemző szerint a miniszterelnök által ismét kiemelt politikai megújulás alapvetően a nemzeti érdekek védelmét, valamint a társadalmi vita fontosságának hangsúlyozását és egy új politikai nyelv létrehozását jelenti. Orbán Viktor ennek részeként karakán módon leszögezte, hogy a gazdasági átalakítás nem önmagáért történik, "nem egy felülről történő reform, ahogy azt Gyurcsány Ferencék gondolják" - fejtette ki.

Kiemelte: Orbán Viktor tehát nem önszántából akarja megújítani a magyar politikát, hanem az egész világot sújtó válságra hivatkozva, amely az egész eddigi politikai gyakorlatot kihívás elé állítja. Az elemző a kormányfő politikai közbeszéd átalakítására tett lépéseként értékelte például annak az "egyértelműen erős konzervatív állításnak" az elfogadtatására tett kísérletet, amely szerint, "aki gazdagodni akar tehetsége, pénze révén, az tegye meg bátran".

Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője úgy látja, egyértelműen csalódniuk kellett azoknak, akik a nemzetközi intézmények és pénzpiacok megnyugtatását várták a miniszterelnöktől. Orbán Viktor ehelyett gyakorlatilag újabb haladékot kért a választóktól és a magyar államadósságot finanszírozó befektetőktől, aminek hátterében az állhat, hogy még nem sikerült kidolgozni a szükséges intézkedéseket, illetve azok kommunikációját - tette hozzá.

Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a kormányfő távolról sincs egyszerű helyzetben: az érdemi cselekvés megindítása politikai szempontból legalább annyira kockázatos lehet, mint a halogatás gazdasági veszélyei.

Filippov Gábor szerint ugyanis a kormány - a korábbi nyilatkozatok alapján - ezúttal valóban olyan régi tabukat ledöntő megszorításokra készül, amelyeket a társadalom több csoportjával is nehezebb lesz elfogadtatni. Az elemző fontosnak tartja, hogy az államadósság a kormányfő beszédében már nem a nemzetközi gazdasági szervezetek elvárásaiként, hanem "a magyar emberek" félelmének elsődleges tárgyaként jelent meg.

A Magyar Progresszív Intézet munkatársa szerint Orbán Viktor a nemzetgazdasági miniszter feladataira utalva annak lehetőségét is megteremtette, hogy ne saját magának kelljen ismertetnie a "várhatóan nem túl népszerű intézkedéseket".