Megemlíti, hogy miután az AP hírügynökség és az MTI hírt adott a magyar szereplők előállításáról, február 10-én a Kommerszant című lap összekötötte a magyar és orosz szálakat. 

A regnum.ru Szabó András újságíró origo.hu-n közölt írásai alapján foglalta össze a történteket, megemlítve, hogy Szabónak Martonyi János külügyminiszter átnyújtotta tárcája különleges díját "a kereskedelmi kirendeltség eladásának feltárásáról szóló cikkek klasszikus ciklusáért", és hogy az újságíró egy további kitüntetésben is részesült a sorozatért. 

Szabó cikkeire hivatkozva a portál kiemelte, hogy Székely Árpád volt nagykövet a nyomozás során Viktor Vekszelberget nevezte meg a vásárló Diamond Air tulajdonosaként. "Szabó András 2009. december 21-i cikkét teljes egészében az oligarchának szentelte, akit a kazah államadósság eladása és a vértesi erőmű rekonstrukciója ügyében is a Gyurcsány Ferenc szocialista kormányával való machinációkkal vádolt meg. A cikkben átlátszó célzások voltak Vlagyimir Putyin orosz kormányfőre, mint arra az emberre, aki a kereskedelmi kirendeltség +ügye mögött áll+". 

A regnum.ru ezután az ügy magyar szereplőinek pályafutását ismerteti. Székely Árpádról megállapítja: "A Kerki ügyében vitt szerepét védve 2009 decemberében elmondta: az eladásban a hazai utasításokat teljesítette, a vásárlót és az árat azonban az orosz fél diktálta teljesen törvényes alapon. Székely önmagát a politikusok és az MSZP vezetése, valamint a régi kommunista pártnomenklatúrából érkezett magánvállalkozók közötti összekötő láncszemként mutatja...Kompromittálja a szocialista politikusokat, elsősorban Gyurcsány Ferencet, és a "szocibarát régi vállalkozókat". Nem is kell keresni bankszámláit, elég annyi, hogy a TriGránitnál, a vezető oroszországi magyar beruházónál kapott állása a fő jutalma". 

Feksziné Horváth Márta "kompromittálja a Külügyminisztérium felső vezetését, összekötő láncszem közte és a nagykövet között. 

A Magyar Nemzet című jobboldali lap a külügy levéltárában talált egy 2006. november 15-én kelt és Göncz Kinga aláírását viselő iratot. Most már csak a lényeg van hátra: bebizonyítani, hogy az eladás körülményeiről tudott Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő. Ha ez sikerül, Gyurcsány börtönbe megy, amire annyira törekednek a fideszesek". 

Tátrai Miklósról a portál azt írta: 2011 elején az állami tulajdonnal való több machináció ügyében is szerepelt. "Előállították 2010-ben a sukorói kaszinó ügyében és decemberben is. Alakja a Kerki ügyét beilleszti abba a képbe, amelyet a fideszesek rajzolnak a szocialista kormány idején uralkodó általános korrupcióról. És egy újabb szálat hoz az ügybe: kompromittálja Veres János volt szocialista pénzügyminisztert és Veresen át Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt". 

A regnum.ru szerint az origo.hu-n közölt cikkekből világos, hogy a kirendeltség ügyének minden magyar részlete ismert volt 2010 elején az Állami Számvevőszék, a Külügyminisztérium és az ügyészség vizsgálata alapján. "Most a szereplők korrupciót beismerő vallomására van szükség...és ami a lényeg: a bankszámlák számára, ahová a pénz került. Nemzetközi nyomozás nélkül a magyarok nem tudnak további információhoz jutni. A végtelen és haszontalan kihallgatások csak az aktákat hízlalják" - írta a szerző.

A továbbiakban ismerteti a Magyar Nemzet írásait a Nemzetbiztonsági Hivatal nyomozásáról, s úgy vélte: "az ügy oroszországi szálai körüli botrány bölcsőjénél a magyar titkosszolgálatok állnak. Ráadásul az oroszellenes kompromittáló anyagokat közvetlenül a Fidesz választási győzelme után dobták be".

Ezt követően a regnum.ru megállapította: az origo.hu honlapon az írások megjelenésének időpontjai Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, illetve Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatásai köré csoportosultak, illetve hogy az újabb nyomozás Orbán Viktor látogatásával egy időben kezdődött, s az előállításokra Martonyi János külügyminiszter moszkvai útját követően került sor. A regnum.ru ismerteti Íjgyártó István magyar nagykövet portálnak írt levelét és Martonyi János Lityeraturnaja Gazetának adott interjúját is. 

Végül rámutat: az ügyet a magyar fél 2010 nyarán pihentette, "hogy nyomásgyakorló eszközként használhassa fel az orosz féllel folyó tárgyalásokon. Amikor kátyúba jutott a Surgutneftegaz Molban vásárolt részének és a Malévban való orosz részesedésnek az ügye, a magyarok úgy döntöttek, bedobják ezt a kétes adut. A február 8-i előállítások után a nyomás kezdett rejtett zsarolásra emlékeztetni. Az orosz szál képének alakulása a sajtóban az orosz kormányt, élén Vlagyimir Putyinnal kétértelmű helyzetbe hozza: a magyarok a jelek szerint rá akarják hárítani a fő felelősséget az ügyben. Az új magyar kormány így a "korrupciós botránnyal" csapást mér az eddigi orosz-magyar kapcsolatok egész rendszerére, és ami a lényeg, a kölcsönös politikai-gazdasági bizalomra.

Mellékesen csapás éri a legfőbb oroszországi magyar befektetőt, a TriGránitot, és kétségessé válik Vekszelberg cégének részvétele a paksi atomerőmű tervezett rekonstrukciójában. S a legkellemetlenebb, hogy a magyarok a korrupciós ügyet röviddel a következő oroszországi elnökválasztási kampány kezdete előtt dobták be az orosz sajtóban" - írta az orosz portál.