Benyújtotta a kormány a parlamentnek a médiatörvény és a médiaalkotmány módosítására vonatkozó javaslatát szerda délután. A kabinet kezdeményezte, az Országgyűlés térjen el a házszabálytól az indítvány tárgyalásakor, hogy azt mielőbb elfogadhassa a Ház.

Az Európai Bizottság és a magyar kormány a múlt héten állapodott meg a médiaszabályozás változtatásáról. A szerdán beterjesztett törvénymódosítási javaslat - amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyez - érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozását, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók kérdését.

A törvényjavaslat kimondja, hogy nem az egyes médiaszolgáltatók, hanem a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra - vagyis televíziókra és rádiókra - korlátozza, így az a lekérhető audiovizuális tartalmakra nem vonatkozna. Rögzítenék azt is, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének részletes szabályait az arányosságnak és a demokratikus közvélemény biztosításának megfelelően kell megállapítani.

A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a javaslat azt tartalmazza, hogy a szolgáltatás megkezdésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel. A nyilvántartásba vételt a médiahatóság visszavonja, ha a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy ha a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése azonos vagy összetéveszthetőségig hasonlít egy korábban nyilvántartásba vett médiaszolgáltatás elnevezésével. Kimondanák továbbá, hogy ha a kiadó vagy a médiaszolgáltató megsérti a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, a médiahatóság egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

Változás várható abban is, hogy a külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóra csak akkor vethetnének ki bírságot, ha azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar médiaszabályozást. Ellenkező esetben bírság nem, más jogkövetkezmények viszont változatlanul alkalmazhatók lennének.

Az indítvány pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznának ebbe a körbe, így például a videoblogok vagy más "magáncélú közlemények" nem.

E három, korábban már ismert felvetés mellett - a kormány és az Európai Bizottság megállapodása alapján - Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár múlt héten egy negyedik változtatást is bejelentett, amely szerint hatályon kívül helyezik a személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó médiatörvényi tilalmat. Ez a kitétel a törvényjavaslat hatályával kapcsolatos rendelkezések között szerepel.

A javaslat indoklása szerint a kezdeményezett módosítások pontosító jellegűek, lényeges koncepcióváltást, újraszabályozást nem eredményeznek, és ilyen igénnyel az Európai Bizottság sem lépett fel.

Navracsics Tibor indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés úgy térjen el a házszabály rendelkezéseitől a javaslat tárgyalása során, hogy azt mielőbb elfogadhassák. Arra az esetre ha a parlament nem szavazza meg a házszabálytól való eltérést, a miniszterelnök-helyettes a törvényjavaslat sürgős tárgyalását kezdeményezi olyan menetrenddel, hogy a Ház március 16-án dönthessen a módosításról.

Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztos szóvivője, Jonathan Todd akkor azt mondta, a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érintette: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.

Az Országgyűlés tavaly december 21-én, hajnalban fogadta el a médiatörvényt, amelyet fideszes képviselők terjesztett a Ház elé.