A jelenlegi ideiglenes alaptörvény helyett nyilvánvalóan szükség van egy állandóra, az alkotmányozásnak pedig most vannak meg a politikai feltételei, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az ország problémái nem elsősorban a jelenlegi alkotmány hibáiból fakadnak, sokkal inkább abból, hogy azt nem tartják be. Például a házasság intézményének és a gyermekek védelmének alkotmányos rendelkezésével szemben áll a ténylegesen megvalósuló szociálpolitika. De a jelenlegi alkotmánnyal ellentétes az a gyakorlat is, ahogy a jelzálog fejében megfosztják otthonuktól és utcára küldik az adósokat, vagy éppen ami a hajléktalanok ügyében megfigyelhető - fejtette ki a professzor.

Zlinszky János szerint a politika az elmúlt nyolc évben sorozatosan, de időnként napjainkban is túlteszi magát az alkotmányon, pedig a jelenlegi sem nevezhető sztálinistának. Sok helyeselhető rendelkezés van benne, például az emberi jogokkal, a szociális szolidaritással kapcsolatban, de erősíteni kellene többek között a köztulajdon védelmét vagy a véleménynyilvánítás szabadságát.

Kifejezetten hiányzik a jelenlegi alaptörvényből a köztisztviselői kötelességteljesítés és a közvagyonnal való gazdálkodás hatékony ellenőrzése, amire az önálló, megerősített közigazgatási bíráskodás lenne alkalmas, melyet 1949-ben megszüntették. Ezért is támogatható, hogy az új alkotmány koncepciójában szerepel ennek az intézménynek a visszaállítása - mondta a volt alkotmánybíró.

Salamon László (KDNP) személyében egy igazán megfelelő szakember irányította a koncepció kialakítását, ám az új alaptörvény szövegezésekor is a jelenleginél szélesebb körben kellene bevonni a szakembereket a munkába - hangsúlyozta Zlinszky János, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad sietni az alkotmányozással.

"Nem az a lényeg, hogy melyik napra készül el, hanem hogy jó legyen! Állítólag hosszú időre készül" - jegyezte meg az új alkotmányra célozva a professzor.
Zlinszky János arra is rámutatott, hogy a kormány számos, egyébként teljes mértékben helyeselhető elképzelése futhat zátonyra azért, mert nem veszik figyelembe kellő súllyal az alkotmányjogász szakma véleményét, holott lenne alkotmányos megoldás ezekre a kormányzati szándékokra. Ettől lehet tartani például az elmúlt nyolc év felháborítóan nagy mértékű végkielégítései, vagy a magánnyugdíjpénztárak ügyében.

A "láthatatlan alkotmányt" pedig nem kell félteni: az Alkotmánybíróság határozataiban láthatóvá vált és a jogász szakma túlnyomó többsége elfogadta azokat az alapvető elveket, amelyek a jog hierarchiájának, ellentmondásmentességének vagy az igazságosságnak a szabályait rögzítik - mondta a professzor ifjabb Lomnici Zoltán pénteki nyilatkozatára utalva, melyben az alkotmányjogász azt tette szóvá, hogy egyes volt alkotmánybírák ma megkérdőjelezik az alkotmányozást, miközben másfél évtizede egy egyhangú határozatukban szinte útmutatást adtak a szocialista-szabad demokrata többségű parlamentnek az új alaptörvény megalkotásához.

"Tőlünk nem kell félteni sem az alkotmányt, sem az alkotmányozást, mindig pozitívan szóltunk róla! Bár lenne már egy erős alkotmányos rendszer Magyarországon! Az Alkotmánybíróság pedig sosem alkotmányoz, a baj éppen az, hogy a törvényhozás sem, pedig néha kéne" - szögezte le Zlinszky János volt alkotmánybíró.