A katasztrófavédelem főigazgatója szerint a tavalyi év a katasztrófák éve volt Magyarországon, ami nemcsak azt mutatta meg, hogy hihetetlen helyzetek alakulhatnak ki pillanatok alatt, hanem azt is, hogy a végrehajtásban anomáliák vannak: hiányzik a gyakorlat, azok a protokollok, amelyekhez nyúlva a szakemberek és az állampolgárok késedelem nélkül tehetnék a dolgukat.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője, katasztrófavédelmi kormánybiztos erről a polgári védelem világnapja alkalmából tartott ünnepi állománygyűlésen beszélt. Az altábornagy szerint tavaly a katasztrófavédelemben, azon belül pedig a polgári védelemben, a tűzvédelemben tevékenykedők soha nem látott kihívások elé néztek, az egyes esetekből tanulságok sorát vonták le, ennek alapján a meglévő törvényeket, működési rendeket és szabályokat az éles helyzetekhez kell igazítani.

Közlése szerint megkezdődött egy minden eddiginél gyakorlatiasabb tervező-, szervezőmunka, az egyes események irányítási folyamatainak tisztázása; gyakorlatokat tartanak országszerte. Bakondi György azt hangsúlyozta: a polgári védelem össztársadalmi feladat, senki nem várhatja ölbe tett kézzel, hogy a baj órájában segítséget kapjon, ezért emberek ezreinek, százezreinek kell végre megérteniük a rendszer működését, a saját felelősségüket és feladataikat, különben összedől az egész rendszer. Nem elég, ha a hivatásosok tisztában vannak az egymásra épülő feladatokkal, egy láncszem hiánya is végzetes lehet. A társadalom és a közigazgatás minden szintjén tisztázni kell a feladat- és hatásköröket - tette hozzá.

Szakmai tudásra, eszközökre és nem utolsósorban hivatástudatra, elszántságra van szükség, ezért az egész országban cselekvőképes polgári védelmi szervezetek létrehozásán dolgoznak - mondta a főigazgató. Megjegyezte, mára olyan mértékű a technikai fejlődés, amely egyrészről hatalmas lehetőségeket, másrészről hatalmas kockázatokat hordoz magában, de ezt az információ célba juttatásakor, az előrejelző és monitoringrendszerek kiépítésekor a javára kell fordítani, hogy életeket, vagyonokat lehessen megmenteni.

A polgári védelem világnapja március 1-je, és ez alkalmából az OKF vezérkara megkoszorúzta a légoltalom és a polgári védelem hősi halottjainak emlékét őrző, a szervezet Mogyoródi úti épületében lévő márványtáblát, majd az ünnepi állománygyűlésen kiemelkedő teljesítményük elismeréséül csaknem száz szakember vehetett át előléptetést, címet és emléktárgyat a főigazgatótól. A polgári védelmi világnap megrendezéséről a Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet megalakulásának 20. évfordulóján, 1992-ben határoztak, s e napon látványos mentési gyakorlatokat rendeznek szerte a világon.

A magyar jogalkotásban egy 1935. évi törvény határozta meg először a "légoltalom" (polgári védelem) fogalmát. Az 1936-ban Légoltalmi Parancsnokság néven létrehozott első polgári védelmi szervezet a második világháború után átalakult, feladatköre kibővült. Az 1964-ben a Magyar Polgári Védelem nevet felvevő, katonai jellegű szervezet 1989-ben a Belügyminisztérium hatáskörébe került. Az elmúlt években módosult a polgári védelem alapvető feladata: már nem elsősorban a háborús körülmények közötti tennivalókra készül fel, hanem a polgári lakosság mentésére, ha katasztrófa vagy terrortámadás következne be.

Az Országgyűlés 1996 áprilisában fogadta el a polgári védelemről szóló törvényt. 2000-ben közös irányítás - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - alá került a polgári védelem és a tűzoltóság. A Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezetnek mintegy negyven ország tagja, köztük Magyarország is. A szervezetek folyamatosan részt vesznek az ENSZ katasztrófák elleni tevékenységében.