szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az új polgári törvénykönyv szerint a személyiségi jog sértése esetén nem lesz feltétlen kötelező bizonyítani, milyen hátrányt szenvedett a sértett, a sérelemdíj akkor is jár - hangzott el az MR1-Kossuth Rádió műsorában.

Megnövekedtek az utóbbi években a személyiségi jogokkal kapcsolatos perek száma. Bárdos Péter ügyvéd a rádiónak elmondta, a jó hírnév, a becsület sérelme miatt indított perek száma kiugróan sok, utána jön az alaptalan fogva tartás, illetve az úgynevezett túlülés - amikor valakit adminisztratív hiba miatt tovább tartanak bent – és általában a tisztességes eljáráshoz való jog miatti per. Az ügyvéd szerint erős túlzás azt gondolni, hogy sokan új pénzkereseti lehetőséget látnak az ilyen jogi ügyekben, de lassan tudatosodik a társadalomban, hogy ezekért a sérelmekért is lehet elégtételt kapni. Hozzátette, azt sem lehet általánosan tapasztalni, hogy egy közszereplő, politikus esetében a kártérítés sokkal nagyobb lenne, bár a bíróság valóban úgy közelítheti meg gyakran az eseteket, hogy a lelki sérelem súlyosabb, ha valaki nagy nyilvánosság előtt kénytelen elszenvedni.

Polgárné Vida Judit bírónő szerint van mozgástér a bírói döntésben. A nem vagyoni kártérítéseknél két csoportot kell megkülönböztetni. A személyes sérülések, balesetek ügye egyértelműbb, a személyiségi jogok sérülése nehezebben leírható, több vitát válthat ki. Az, hogy egyre több ilyen per van, annak oka a bírónő szerint egyfajta társadalmi állapotot, az alacsonyabb tűrésküszöb, a társadalom fokozottabb ingerlékenysége lehet. Azt ő sem tartja valószínűnek, hogy divatba jött volna a személyiségi jogi per mint nyerészkedési lehetőség. A szexuális zaklatásról Bárdos Péter azt mondta, nagyon ritka eset, de természetesen az emberi méltóságot sértő cselekményként kell felfogni.

A tervek szerint 2013-tól az új polgári törvénykönyvben szerepel majd az úgynevezett sérelemdíj. Székely László miniszteri biztos szerint ez alapvető újdonság lesz a magyar joggyakorlatban. A személyiségi jogok sértése gyakran nehezen megfogható hátrányt okoz, amelyet nehéz tételesen bizonyítani. Az új jogszabály szerint a sérelemdíj abban az esetben is jár majd, ha a sértett a hátrányt nem tudja bizonyítani – mondta a miniszteri biztos. A sérelemdíj lényegében a nem vagyon kártérítés helyére lép majd. Az új Ptk. bevezeti a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedése fogalmát is. Vagyis ha mondjuk egy bulvárlap úgy növeli a példányszámát, hogy titokban készített felvételeket tesz közzé, per esetén köteles a plusz anyagi bevételt átengedni a sértettnek. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Csikász Brigitta Itthon

Forintosítható-e egy elcserélt holttest?

Feltétlenül pénzben mért nem vagyoni kártérítés jár-e többek közt a hátrányos megkülönböztetés, a lelkiismereti szabadság, a becsület, a méltóság, a jó hírnév és a kegyeleti jogok sérelméért? Ezt a kérdést vetette fel egy ügyvéd, mondván, hogy ezekben az esetekben a felesleges és alaptalan pereskedések, nyerészkedések visszaszoríthatóak lennének. Mások úgy vélik, ez az ember jogainak korlátozása lenne, s a jelenlegi joggyakorlat jó úgy, ahogy van.