Kulka: összehangolt támadás folyik

A sajtószabadság melletti tüntetésen egy 12 pontból álló röplapot osztogatnak a szervezők, amelyen a médiatörvény bírálata szerepel. A rendezvény műsorvezetője szerint a rendszerváltás óta ez a legnagyobb civil tüntetés. Ezt követően Kulka János színművész lépett a színpadra, s közölte, az elmúlt húsz évben ilyen összehangolt támadás nem volt a közintézmények rendszere ellen.

Őt Schilling Árpád rendező követte, aki úgy fogalmazott, a médiatörvény azt üzeni, a független szabad polgár nem partner, hanem probléma. A civilek nevében azt mondta Schillling, hogy helyet kérnek a tárgyalóasztalnál.

Ezrek gyülekeznek a sajtószabadság-tüntetésen

Több ezer embert gyűlt össze az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, ahová délután négy órára hirdették meg immár harmadik demonstrációját az Egymillióan a sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoport.

Magyar diákokat vittek el a szlovák rendőrök

Tiltott önkényuralmi jelkép viseléséért három miskolci középiskolást állított elő a rendőrség Kassán azt követően, hogy a felvidéki városban hétfőn felavatták Esterházy János mellszobrát - erősítette meg az MTI értesülését Szerencsés János, Magyarország kassai főkonzulja kedden.

Tarlós erkölcsében is lepusztított országról beszélt

A főpolgármester a Batthyány-örökmécsesnél rendezett keddi fővárosi ünnepségen azt hangoztatta: mindazoknak össze kell fogniuk, akik tisztelik és magukénak vallják a magyar múltat, hisznek a közösség erejében, az ország felemelkedésében, és őrizni akarják a magyar identitást. 

Áder János: az 1848-as változások lényege a polgárosodás

A polgárosodás szóban sűríthető az 1848-as változások lényege, amivel a magyar nemzet új irányt szabott addigi történelmének - mondta Áder János, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője kedden Veszprémben a Dózsa téri 1848-as emlékműnél. "A polgárosodás igenlése volt az a közös nevező, amelyben a nemzet legkülönbözőbb társadalmi helyzetű tagjai a közös boldogulás útját látták" - hangsúlyozta. Hozzátette: ebben a "közös pontban", a polgárosodásban mindenki megtalálta a maga boldogulásának mindazon feltételeit, amelyek "nem egymás ellen, hanem egymás felé fordították a magyar embereket". 

Áder János szerint a polgárosodás "fő sodorvonalát" akkoriban éppen a magyarországi történések jelentették Európában, s ezek a változások Európa más, polgárosodni kívánó nemzeteinek is mintát, követendő irányt és modern politikai programot jelentettek. Az ünnepség szónoka emlékeztetett arra is, hogy 1848 és 1956 forradalma is, ha hosszú évtizedek múltával is, de győzedelmeskedett, mert mindkettő "hazánk nyugatos polgárosodása felé tett meg egy-egy fontos és semmi mással nem pótolható sorsdöntő lépést".

Bablevessel emlékeznek meg rólunk Brüsszelben

Magyar ételeket szolgálnak fel Brüsszelben a nemzeti ünnep alkalmából. Az uniós intézmények alkalmazottai Jókai-bablevest, körözöttes palacsintát, csirkepaprikást és mákos bejglit is választhattak az étlapról. A helyi szakácsok magyar mesterektől tanulták meg a nemzeti ételek receptjeit. Az Európai Bizottság éttermében még a következő napokban is lesz egy-egy magyaros fogás.

Balog Zoltán: meg kell mérni magunkat március 15. mércéjén

Meg kell mérni magunkat március 15. mércéjén, mert Magyarország jóléte és szabadsága érdekében nem adhatjuk alább - mondta Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden a nemzeti ünnepen Kecskeméten, a város főterén elmondott ünnepi beszédében. "Amikor a múlthoz megyünk, és a múlton mérjük magunkat, az nem a múltba fordulás, valamifajta hátratekintés, hiszen ez a mi múltunk, a mi életünk" - mondta az államtitkár mintegy háromezer ember előtt. "Jelenünk és a jövő érdekében tesszük ezt a megméretést" - fűzte hozzá.

Mesterházy: alkotmányos puccs zajlik Magyarországon

Botka: hogyan kerülhettünk Európa szégyenpadjára?

Együtt emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára kedden a szegedi közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok; Kossuth Lajos Klauzál téri szobránál elhelyezték koszorúikat a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Szabad Város Egyesület képviselői. 2011 Magyarországán nehéz szembenézni azzal, sikerült-e megőrizni az 1848-as forradalom szellemiségét - mondta Botka László (MSZP) polgármester ünnepi beszédében. A forradalom résztvevői tizenkét pontban fogalmazták meg a hazaszeretetre, a szabadságra és demokráciára épülő "nemzeti minimumot" - jelentette ki a politikus. 

"Elődeink olyan szabadságot álmodtak, amely mindenkit megillet, olyan demokráciát, melyben a hatalom okosan irányít, de nem kizárólagos, és nem uralkodik” - hangsúlyozta a polgármester. Hozzátette: "olyan szabadságot, ahol a hatalom nem fél a nyilvánosságtól, hanem egyenesen igényli azt". "Hogy lehet az, hogy 2011-ben ismét érvényes a tizenkettőből az első, a kívánjuk a sajtó szabadságát? Hogy lehet az, hogy több mint másfél évszázad után a negyedik és a hatodik pont a közös teherviselés és a törvény előtti egyenlőség értelmezéséről kell vitatkoznunk? Hogyan kerülhetünk ilyen történelemmel, ilyen példákkal és elődökkel a XXI. századi Európa szégyenpadjára" - sorolta kérdéseit Botka László.