szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Remek kommunikációs csatorna, ahol mindenki úgy jelenik meg, ahogy jónak látja - így lehetne sommázni a megkeresett egyházak válaszait azzal kapcsolatban, mit is várnak a hívőktől a közösségi oldalakon.

XVI. Benedek pápa január végén megáldotta a közösségi oldalakat – amelyek az evangélium terjesztésére is alkalmasak –, ugyanakkor óvta a híveket a lélektelen, üres időtöltéstől. Tudatta azt is, hogy dolgoznak egy olyan útmutató elkészítésén, mely segít majd a megfelelő internetes stílus és viselkedés kialakításában. Persze a pápának már saját Youtube-csatornája van, s a Vatikán már IPhone és Facebook alkalmazásokkal is előrukkolt az elmúlt években. A hírek szerint pedig ezen a héten mutatják be a pápa saját Facebook-oldalát. Ezt II. János Pál pápa közelgő szentté avatásának szentelnék. Az oldalon a május elsején tartandó szentté avatás eseményeit kívánják a lehető legszélesebb körben bemutatni, azonban lesznek videolinkek II. János Pál 27 éves pápaságának eseményeiről is.

Bár a pápai útmutatásokat egyelőre nem ismerjük, kérdés, hogy az egyházak mindegyike fontosnak tartja-e, hogy iránymutatást adjon a híveknek.

AP

Az éppen zenitjén lévő Facebook nem jó vagy rossz, pusztán egy csatorna, amelynek önálló értéke nincs, helyettesíthető eszköz, a rajta megjelenő tartalom és az általa kínált lehetőségek miatt jó terep a kommunikációra, amit az egyházaknak is tudatosan használniuk kell – magyarázta a hvg.hu-nak Pásztory Ádám, a Magyarországi Református Egyház kommunikációs igazgatója, akit arról kérdeztünk, vannak-e tanácsaik a híveknek. A katolikus egyház tervezett iránymutatásaira utalva azt mondja: a protestáns egyházfelfogás más. „Ezek a közösségi hálók új lehetőséget, és persze új kihívásokat generálnak, a szószéki, egyirányú kommunikáció például itt már nem működik” – jelentette ki. A reformátusok nem akarják kontrollálni, ami itt történik, és arra sincs szükség, hogy bármilyen egyházi jóváhagyás vagy szamárvezető határozza meg, kinek, mi módon kell jelen lennie. A kommunikációs igazgató ugyanakkor fontos lehetőséget lát abban, hogy ezek segítségével egyes témákat bedobhatnak a közbeszédbe, tesztelhetik a véleményeket, s az így felmerülő kérdésekre az egyház korszerű válaszokat adhat. A református egyház például most indítja egyszázalékos kampányát a Facebookon, de nem csupán a pénzgyűjtés a cél: a felületet annak érdekében is felhasználják, hogy vitát generáljanak a felajánlási rendszer átalakításáról.

A reformátusokhoz hasonlóan az evangélikus egyház is azt gondolja: nem kell szabályokat alkotni a közösségi oldalak használatáról. „Két éve jelen vagyunk a Facebookon és a Twitteren is, fontos felületeknek tartjuk”- mondta a hvg.hu-nak Horváth-Bolla Zsuzsanna, a Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos honlapjának, az evangelikus.hu-nak a főszerkesztője. „Tiszteljük annyira az emberek szabad akaratát, hogy biztosak legyünk abban, tudnak felelősen dönteni”- válaszolja kérdésünkre, miszerint a katolikusokhoz hasonlóan terveznek-e hivatalos iránymutatást megfogalmazni a közösségi oldalak használatával kapcsolatban. Nem akarunk kiskátét arra vonatkozóan, hogy mit szabad és mit nem egy közösségi oldalon – teszi hozzá. Azért döntöttek a közösségi oldalak használata mellett – amelyen több profillal is megjelentek -, mert szerették volna elérni azt a fiatal korosztályt, amely információi nagy részét az internetről szerzi, s sok időt tölt ezeken az oldalakon.

„A reformáció 500. évfordulója lesz idén, erre is létrehoztunk egy profilt, s az egy százalékos kampányunkba is bevonjuk a közösségi oldalakat”- meséli. Azt mondja, nincsenek félelmei ezekkel a felületekkel kapcsolatban, mert szerinte meg lehet tanulni felelősen használni, ráadásul nagyon közvetlen kommunikációra ad lehetőséget. „Előfordult, hogy a facebookon rámcseteltek, kérdéseket tettek fel hivatalos vagy éppen magánéleti problémákról, ami ily módon ott meg is tudtam válaszolni”- meséli. „Megvan ennek az eszköznek is a helye az életünkben, s bár vigyázni kell, hogy ne alakuljon ki függőségi viszony, a használata nélkül kevesebbek lennénk. Jól kell használni” - teszi hozzá.

A Golgota Gyülekezet válasza is illeszkedett a korábbi válaszok sorába. „Nem akarunk ebbe beleszólni, nem szeretnénk ezt irányítani. Ez is csak egy eszköz, amelynek a segítségével kapcsolatot lehet teremteni, kifejezni a gondolatainkat, érzéseinket. Persze megvannak a veszélyei, de nem kell ahhoz semmilyen iránymutatás, hogy ezt valaki belássa” – ezt már Hamar Dániel, a Golgota Gyülekezet egyik vezetője magyarázza a hvg.hu-nak. Azt mondja, nem érdemes egy egyháznak figyelmen kívül hagyni a közösségi oldal kínálta lehetőséget, ők is hirdettek már meg programot a Facebookon, hogy így (is) jussanak el a gyülekezetük tagjaihoz.

„Iránymutatásra véleményem szerint azonban nincs szükség a közösségi oldalak használatát illetően, hiszen a mindennapi életben érvényes tanácsok szeretetről és alázatról ugyanúgy érvényesek ezen a terepen is. Ami az ember szívében van, az nyilvánul meg személyesen, egy kávé mellett, vagy éppen a számítógép előtt ülve ”- válaszolja Hamar Dániel arra a kérdésre, hogy az egyházak az élet számos területével kapcsolatban adnak tanácsot, kapaszkodót, szabályokat. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy idővel a közösségi oldalak is olyan élményt jelentenek majd, amivel kapcsolatban pontosabb válaszokat várnak majd a hívek, zt mondja, talán csak az idő lehet kérdés, amelyet az interneten tölt valaki. Ha ez túl sok, ha elhanyagolja a közösségi életet, az nem jó, de ez a problematika is belefér azokba a beszélgetésekbe, amelyet arról folytatnak például, hogy miként lehet hasznosan eltölteni az időt.

Úgy tűnik, hogy az egyházak többsége leginkább lehetőséget lát a közösségi oldalakban, s többségüknek nem célja a használatot szabályozni, vagy bármit is kinyilatkoztatni arról, hogy mi a helyes. A hibát nem az eszközökben, hanem az emberekben kell keresni – mondta a hvg.hu-nak Feldmayer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, amikor arról kérdeztük, véleménye szerint rejtenek-e veszélyeket a közösség oldalak. „Mi is fent vagyunk a Facebook-on közel egy éve, vannak követőink, állandó kommentelőink, s az is előfordul például, hogy egy nyilatkozatom kapcsán itt kapok visszajelzéseket” - meséli. A közösségi oldalak előnyei közé sorolja, hogy közvetlen kommunikációt tesznek lehetővé, s olyan felületek, ahol egyszerű a vélemények megosztása. A hátrányként annyit mond, hogy időről-időre megjelennek a „hivatásos gyűlölködők”.

A kérdésre, hogy a sokat emlegetett elszemélytelenedést reális veszélynek tartja, azt mondja: ők tartják magukat az ősi parancshoz, miszerint az imához 10 férfi kell, ez pedig nem engedi, hogy bármi szétzilálja a közösségi életet. „De a kevésbé vallásos emberek számára is több előnye lehet, mint hátránya. A közösségi oldalakon akár – ha abszurd példával akarok szolgálni – megbeszélhetik egymás között, hogy éppen melyik kóser csokoládé finomabb” - mondja.

Megkerestük a katolikus egyházat is, de mindezidáig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!