"A Művészetek Palotáját a szakmai igények hívták életre 2002-ben, amelyek éppen találkoztak a politika szándékaival, ez kivételes pillanat volt az utóbbi 100-110 év történetében, hiszen a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épülete, a Városi Színház felépítése óta nem valósult meg ilyen nagyszabású kulturális beruházás Budapesten" - idézte fel Káel Csaba az MTI-nek. Ez felerősítette a Müpa működése iránti várakozásokat - tette hozzá. 

"E várakozásoknak a márkajegyek megteremtésével felelt meg az intézmény, a zenei maratonokkal, a Budapesti Wagner Napokkal, a közös rendezésű Új Magyar Zene Egyesület kortárs koncertjeivel, a Jazz Showcase-zel, a Szimfonikus felfedezésekkel és még hosszan sorolhatnám" - részletezte. 

A márkajegyek megtartásával és továbbépítésével képzeli el a jövőt. "A beruházás hatalmas költsége nem térülhet meg úgy, mint egy lakó- vagy irodaházé, másként jelentkezik a +haszon+. Már többször kifejtettem, fontos, hogy legyenek helyek, ahol a közös kulturális energiáink generálódnak, ahol ezeket továbbadjuk. Hogy mennyire intenzíven, milyen széles körben tesszük, az méri a befektetést". 

A minőségi kultúra megőrzése a Müpa küldetése - hangsúlyozta a vezérigazgató. "Kérdés azonban, hogy mi a minőség, ki definiálja? Én azt tartom minőségnek, ha a különböző műfajok legjobbjai jelennek meg a Müpában". 

A ház költségvetése jelentősen csökkent, Káel Csaba igyekszik megtenni a lehetséges lépéseket annak érdekében, hogy a Müpa megkaphassa azt a mértékű állami támogatást, amellyel maradéktalanul teljesíteni tudja a kitűzött művészi színvonalat és partnerei számára nyújtott szolgáltatási szintet. 

"Megpróbálunk azonban más módon is pénzt teremteni, nem ülünk a babérjainkon. Az én reménysugaram a nyitás és a kooperáció. Itt mindig a komolyzene lesz domináns, nyitásban a crossover produkciókig mennék el. Ha egy több műfajt felölelő program során megérintette a hallgatót valami, kedvet kaphat az, aki sosem gondolta, hogy jegyet vált klasszikus koncertre" - véli a vezérigazgató. 

"A koprodukció nemcsak a költségeket csökkenti, de támogatást is generálhat. Ha egy brit-német-magyar projektben a londoni anyacég segít, nyilván a német és magyar leányvállalat is elkötelezett, hogy beszálljon. Ha társul egy lengyel és francia partner is, akkor ezeken a helyeken a produkciót biztosan előadják, ezzel a ház híre, elismertsége is nő. A Budapesti Wagner Napokat is ilyen közösen értékesíthető +terméknek+ látom, de lesznek mások is" - jelezte Káel Csaba. 

Él a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel kötött együttműködési szerződésük. "Most, hogy a Zeneakadémián elindul a régizenei alapképzés, szeretném ha ez - konkrét programok formájában - a Müpában is teret kapna. A Fesztivál Színház például alkalmas lenne a preklasszikus és modern operajátszás színterének, mivel ez a termünk is - többek között - kész produkciókat fogad be. Emellett a jövőben is nagy figyelmet szentelünk annak, hogy a Zeneakadémián végzett fiatal tehetségek bemutatkozási lehetőséghez juthassanak a Müpában. Továbbra is kiemelt feladatunk a jövő publikumának nevelése, a minőségi kultúra megszerettetése a gyermek- és ifjúsági korosztállyal" - mondta a vezérigazgató. 

Erős nyitást tervez a kommunikációban. Szeretné, ha a Magyar Televízióval évek óta tartó stratégiai partnerség kiterjedhetne arra is, hogy a Müpában nap mint nap létrejövő közkincsek, kulturális tartalmak eljuthassanak azokhoz a nézőkhöz, hallgatókhoz is, akik nem lehetnek jelen az előadásokon és ez a jövőben nem csupán a közszolgálati csatornákra, de egyre több médiumra lenne igaz. Hozzátette: teret kell adni az új technikáknak, hiszen egyre több kultúrafogyasztó tájékozódik az internetről.

Káel Csaba a Zeneakadémiával, a Magyar Állami Operaházzal jól működő stratégiai szövetséget bővíteni szándékozik a rövidesen megnyíló CET-tel és az ősztől ismét vendégeket fogadó Pesti Vigadóval, sőt a Nemzeti Színházzal is olyan produkcióknál, amelyeknél a nyelv nem korlátja az élvezhetőségnek.