A hat halálos áldozatot követelő támadássorozat mellett egy fegyveres rablással és a debreceni menekülttábort ért lövések leadásával is megvádolt négy férfi büntetőügyében a vád ötszörösen minősülő emberölés, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, csoportosan elkövetett fegyveres rablás és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.

Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott védője a vádirat ismertetése után azt mondta: ügyfele tagadja azon bűncselekmények elkövetését, amelyek során roma származású emberek megsérültek vagy életüket vesztették.  

Kiss Árpád Sándor, akit a romák elleni kilenc támadás mellett a besenyszögi fegyverrablással és a debreceni menekülttáborra leadott lövéssel is megvádoltak, korábban részbeni beismerő vallomásokat tett arra vonatkozóan, hogy rálőtt és Molotov-koktélt dobott romák által lakott házakra, de azt tagadta, hogy célzottan, emberölési szándékkal követte volna el cselekményét.

Ügyvédje közlése szerint jövő szerdán nyilatkozik arról, hogy a tárgyalás során tesz-e vallomást, és ha igen, az mennyiben tér majd el korábbi nyilatkozatától. A védő arra a kérdésre, hogy védence a további három vádlottra a nyomozás során tett-e terhelő vallomásokat, nem kívánt nyilatkozni, mondván, "a tárgyalóteremben a következő hetekben minden kiderül”.

Gerecs Krisztián, a másodrendű vádlott, Kiss István Zoltán védője - fenntartva az MTI-nek egy évvel ezelőtt, a nyomozás lezárása után adott nyilatkozatát - úgy fogalmazott: kisebb horderejű ügyekhez viszonyítva "összecsapottnak" érzi a vádakat, ez véleménye szerint az ügyben elvárt és támasztott társadalmi és politikai nyomás miatt alakulhatott így.

Kiss István Zoltánt - aki az elsőrendű vádlott testvére - a tatárszentgyörgyi férfi és kisfia, valamint egy kislétai nő megölése mellett hét másik támadás kapcsán részben tettesként, részben bűnsegédként elkövetett emberöléssel vádolják. Ügyvédje közlése szerint ő is tagadja a gyilkosságok elkövetését, a vallomásaiban csak annyit ismert el, hogy néhány támadásnál jelen volt és cselekményével "egy súlyos társadalmi problémára akarta felhívni a figyelmet".

A vádirat szerint a harmadrendű vádlotthoz, Pető Zsolthoz hasonlóan kifejezett gyűlöletet érzett a cigányokkal szemben, és mindketten tagjai voltak egy szkinhed csoportnak. Cselekményeik kezdetben a romák közötti félelemkeltésre, majd kimondottan emberölésre irányultak; a saját kezükbe akarták venni az igazságszolgáltatást, mert tapasztalatuk és meggyőződésük alapján úgy ítélték meg, hogy a hatóságok nem megfelelően járnak el a romák által elkövetett erőszakos cselekmények felderítése során.

Az elkövetők másfél éven át tartó akciójukat az ügyészség szerint "katonai körültekintéssel", aprólékosan kidolgozott terv alapján, minden eshetőségre felkészülve tervezték meg és hajtották végre. A kilenc támadás során összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt hajítottak el. A támadások következtében hatan meghaltak, öten életveszélyesen, öten pedig súlyosan megsérültek; a vádlottak cselekményükkel 55 ember életét veszélyeztették.

Az ügyészség szerint mindez aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölésnek minősül, ezért a büntető törvénykönyv alapján tényleges életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. A büntetőper tárgyalása jövő szerdán a vádlottak meghallgatásával folytatódik.