Az ügyészség Gere Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja a Baranya Megyei Bíróságon tavaly decemberben kezdődött büntetőperben. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert súlyosan megsebesített.

A bíróság Kovács Attila vezette büntetőtanácsa pénteken, tanúkon kívül az ügyben szakértői véleményt adott ideg-elmeszakértőket is meghallgatta. A védelem által felkért, időközben a bírósági eljárásba bevont szakértők azt mondták: a Gere Ákos által nagy dózisban alkalmazott antidepresszáns szedésének elhagyása okozhatott olyan elvonási tünetet, amely kóros pszichózist generált. Megjegyezték, hogy ez ritka eset, Magyarországon és Európában talán ez az első, de a világon számos alkalommal előfordult már.

Hangsúlyozták, hogy az ilyen cselekményt az érintett környezete korábban nem veszi észre, robbanásszerűen jön létre, rövid ideig tart és "jóvátételi igyekezet kíséri". Utóbbi a vádlottnál abban nyilvánult meg, hogy értesítette a rendőrséget. Kitértek arra is, hogy ilyen kóros pszichózis során a betegnek a cselekménye alatt "fluktuál a figyelme, a történésekből kieshetnek részletek". A vádlott esetében ez magyarázhatja azt, hogy később több dologra nem emlékezett.

E szakértők összességében úgy ítélték meg, hogy a vádlottnál fellépő pszichózis súlyos fokban korlátozta cselekedetei súlyának felismerésében. Mint hozzátették: ha több dokumentumot ismerhetnének meg az ügyben, Gere Ákos elmeállapotát valószínűleg kórosabbnak értékelnék, azt semmiképpen sem állítanák, hogy korlátozottsága közepes, vagy enyhe fokú volt a tett elkövetésének idején.

Az egykor a nyomozóhatóság által felkért szakértők ugyanakkor kitartottak álláspontjuk mellett, miszerint a vádlott személyiségzavara enyhe fokban korlátozta őt cselekedetei súlyának felismerésében. Azt mondták: a fiatalember által szedett gyógyszer leggyakoribb mellékhatásai és elvonási tünetei között testi tünetek szerepelnek. Álláspontjuk szerint Gere Ákos nem hallott hangokat, nem hallucinált, az évek óta tartó kudarcélmények, megaláztatások, sérelmek motiválták tettének elkövetésében.

Rámutattak arra is, a vádlott elmeszakértői meghallgatásáról készült hangfelvételen a fiatalember frissen, jól reagált a kérdésekre, jól érzékelte a problémát, nem volt zavarodott, szétesett állapotban. Az egyetemi kameráknak a bűncselekményről készült felvételein az látható, hogy mozgása folyamatos és határozott. E szakértők felvetették, hogy a súlyos fokú korlátozottságot megállapító szakértő kollégáik csak a rendelkezésükre álló írásos anyagokból dolgoztak, a vádlottat személyesen nem vizsgálták meg, és az első vizsgálatról készült hangfelvételt sem hallgatták meg.

Ezt az érintettek azzal magyarázták, őket arra kérték fel, hogy az iratok alapján készítsenek szakvéleményt, a magnófelvétel pedig nem változtatna véleményükön. Megjegyezték: egy videofilm - amelyen a vádlottat is láthatnák - többet jelentene számukra.

A bíró a tárgyaláson felolvasta a toxikológiai véleményt, amely szerint Gere Ákos testnedveiből sem alkohol, sem drog, sem a központi idegrendszerre ható szerek hatóanyagait nem mutatták ki. A rendelkezésre álló bizonyítékokból és Gere Ákos vallomásából azonban nem derült ki, hogy a vádlott pontosan mikor vett be utoljára abból a gyógyszerből, amelynek elvonása a vita tárgyát képező esetleges pszichózist okozhatta.

A bíróság bizonyításkiegészítést rendelt el. Ennek keretében beszerzik, és mindkét szakértői csoport számára elérhetővé teszik Gere Ákos kórlapjait, a gyógyszerezésére vonatkozó dokumentumokat, s egyebek mellett lehetővé teszik az első vizsgálat hanganyagának megismerését is. A szakértői csoportoknak ez alapján ki kell egészíteniük, át kell dolgozniuk szakvéleményeiket.

A tárgyalást június 15-én folytatódik.