Amíg 2000-ben mindössze 6430 viharkárról érkezett bejelentés a Generalihoz, addig 2009-re 47 713, a múlt évben pedig 101 392 volt a viharkárok száma. Értékben is hasonló volt a növekedés, 2010-ben majdnem 4,5 milliárd forintot tett ki. A vihart kísérő szélből származott tavaly a károk fele, a negyedét a felhőszakadás adta, a lakásbiztosítási piacon - a tavalyi 16 milliárd forintos díjbevétellel - második helyen lévő biztosító adatai szerint.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a 4,3 millió magyar lakás közül 3,1 milliónak van biztosítása, azonban ezek jelentős hányada is alulbiztosított. A helyzetet jól jellemzi, hogy a tavalyi tavaszi-nyári árvizek és viharok miatt keletkezett lakossági és kisvállalkozói kárból csaknem 7 milliárd forintot nem tudtak a biztosítók megtéríteni, fedezetlenség miatt.

A lakosság változatlanul az árat - a biztosítás díját - tekinti elsődlegesnek, amikor lakásbiztosítást köt. Az, hogy valójában milyen konstrukcióra lenne szüksége a családnak, csupán másodlagos a döntésben. Az ár-érték arány és a szolgáltatások minősége szintén alig szerepel a döntési tényezők között.