Az Orbán-kormány ráerőszakolja revizionizmusát Magyarországra című írás szerint "Orbán Viktor miniszterelnök ultrakonzervatív jobboldala nem tud ellenállni a kísértésnek", hogy "megszépítse a történelmet". A cikk szerzője, Florence La Bruyere úgy látja, hogy erre utal az a közelmúltban elhangzott államtitkári nyilatkozat, miszerint a budapesti Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának egy részét át kell értékelni.

"Pedig az emlékközpont megszületése az első Orbán-kormánynak köszönhető, amely a holokauszt hivatalos megemlékezését is kezdeményezte" - tette hozzá a szerző. Azt is megemlítette, hogy az épület 2004-es avatásán államminiszterként jelen volt Nicolas Sarkozy jelenlegi francia államfő, miután Franciaország 490 ezer euróval (130 millió forinttal) járult hozzá a budapesti holokausztmúzeum felépítéséhez.

A Libération szerint "az állandó kiállítás egyértelműen kimondja az állam felelősségét az 596 ezer magyar zsidó kiirtásában". A lap hangsúlyozza, hogy a fotókon látható Horthy Miklós kormányzó bevonulása a visszacsatolt erdélyi területekre, ahonnan a zsidókat a magyar csendőrség deportálta 1944-ben a haláltáborokba.

Az állam egyik képviselője azonban a kormányzati portálon azt nyilatkozta, hogy "nincs ok-okozati összefüggésben az, hogy a magyarlakta vidékek visszatérnek Magyarországhoz, és oda Horthy Miklós kormányzó és a magyar hadsereg bevonul, azzal, hogy később menetben hajtották az embereket a halálba" - hívta fel a figyelmet a lap. Idézi Kende Péter történészt, aki szerint "nem lehet tagadni a két tény közti összefüggést. A zsidók sorsa a Magyarországhoz visszacsatolt területen tragikus volt, míg azok, akik a román területen maradtak túlélték (a holokausztot)".

A lap kitért arra, hogy az állami tisztviselő azóta jelezte, hogy csak "személyes véleményét" fogalmazta meg. Az ügy azonban - mint emlékeztetett a szerző - tiltakozást váltott ki, mint ahogy az is, hogy a kormány menesztette az emlékmúzeum kuratóriumát. "A döntés mögött politikai hátsó gondolat sejthető. Feltételezhető, hogy a jövőben a kiállítások kevésbé fogják sérteni a magyarok önérzetét" - vélekedett Kende a lapban.

A Libération a cikk második felében arról számolt be, hogy 42 történész és filozófus "aggodalmának adott hangot egy nyílt levélben amiatt, hogy az állam átírja a történelmet az új alkotmányban" azzal a passzussal, amely kimondja: Magyarország 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését.

Karsai László történész szerint - mint idézi a lap - ez annak a mítosznak a fenntartására szolgál, miszerint egyedül a németek a felelősek a deportálásokért. "Pedig Magyarország volt az első ország Európában, amely zsidótörvényt fogadott el 1920-ban és deportált zsidókat 1941-től" - mutatott rá a történész.

A lap végül Deák Andrást, a New York-i Columbia Egyetem professzorát idézi, aki közreműködött az állandó kiállítás koncepciójának kialakításában, s aki azt hangsúlyozta, hogy a deportálásokhoz "minden polgármester, vasutas, tanító, sőt sok orvos és bába együttműködése szükséges volt, akik különdíjazás mellett a deportálásra váró nők nemi szervében az esetleg ott elrejtett ékszerek után kutattak. A történelem nem jegyzett fel egyetlenegy olyan esetet sem, amikor köztisztviselőt megbüntettek volna azért, mert kivonta magát ebből" - zárta írását a Libération.