A brüsszeli politikus hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján ezt azzal magyarázta, hogy a "cigánybűnözés" kifejezés használata feszültségeket kelt, és a média, illetve a szakemberek is a szó használatát kifogásolják az általa meghatározott jelenség lényegének vizsgálata helyett.

Morvai Krisztina szerint az állam súlyosan elhanyagolja a bűnmegelőzéssel, a bűnüldözéssel és az áldozatok megsegítésével összefüggő kötelezettségeit. Az EP-képviselő a "mindennapokat megkeserítő bűnözés" körébe sorolta egyebek mellett a garázda jellegű, idősekben, nőkben és gyermekekben félelmet keltő bűncselekményeket és szabálysértéseket, valamint a sokszor megdöbbentő brutalitással, főként nyereségvágyból és védekezésre képtelen emberek ellen elkövetett emberöléseket. Helytelenítette, hogy a hatóság "kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekményként" kezeli például a rendszeres termény- és jószáglopásokat, valamint a besurranásokat, holott azok súlyos kárt okoznak, elsősorban a falvak életében, ahol az emberek félelmükben sokszor "már az utcára sem mernek kimenni".

Morvai Krisztina köztudomásúként említette, hogy ezek a "mindennapi bűncselekmények" meghatározó arányban "rossz társadalmi helyzetben élő cigány származásúakhoz" köthetők, ám - mint fogalmazott - arról már kevesebb szó esik, hogy ugyanezen bűncselekmények áldozatai között is nagy számban találni romákat. A politikus ezért javaslatot tett a bűnmegelőzéshez való jog, valamint a sértetti jog fogalmának bevezetésére is.

A Jobbik EP-képviselője kiemelte továbbá, hogy brüsszeli fizetését felhasználva egy a "mindennapi bűnözést" bemutató kutatás készítésébe kezd, amelynek első állomásaként szerdán, Gyöngyöspatán készít interjút bűncselekmények áldozataival. Kérdésre válaszolva a jogállamisággal ellentétesnek nevezte a büntető törvénykönyv (Btk.) kormány által kezdeményezett szigorítását. Mint mondta, az államnak nem az önszerveződő rendfenntartó csoportok ellen kellene fellépnie, hanem az önvédelem szükségességét kiváltó okok ellen.