A Vasútépítők Kft., a Colas Zrt., a Swietelsky-csoporthoz tartozó Mávépcell Kft., a jelenleg felszámolás alatt lévő MÁV MTM Rt. és a Strabag-csoport tagjába tartozó Szentesi Vasútépítő Kft. 2004-ben és 2005-ben vasúti felújításokra és átépítésekre kiírt közbeszerzési eljárások pályázati anyagáról beadásuk előtt egyeztettek annak érdekében, hogy a megszerzett munkákból mindannyian jól járjanak. A tenderek összértéke 24 milliárd forint volt.

Az ügy azonban a versenyhivatal tudomására jutott, s a miniszterelnök szóvivőjének, Szijjártó Péternek az édesapja, Szijjártó István által vezetett Vasútépítők Kft. információi és bizonyítékai révén sikerült felderíteni. A jogsértőkre 7,178 milliárd forintos bírságot szabtak ki. Ez alól mentesült az engedékenységi politikában részt vevő Vasútépítők Kft.

Tanácskoznak a kartellező cégek ügyvédei

Túry Gergely

Ám miután a cég „feldobta” a kartellezésben részt vevő társait, úgy tűnik, most segít nekik abban, hogy a GVH gigabírságát ne kelljen befizetniük. Mint arról ugyanis beszámoltunk, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán július 1-jén elkezdődött perben a Vasútépítők Kft. többek között azt kérte a bíróságtól, hogy módosítsa a GVH határozatát abban a tekintetben, hogy abban az szerepeljen: a cég  volt az, amely az egész kartellezési vizsgálatot elindította. Ehhez - az annyira fontosnak nem látszó dolog eldöntését kérő perhez - csatlakoztak a MÁV MTM kivételével a versenyhivatal által megbüntetett vállalkozások.

A tárgyaláson egyébként nem derült ki, hogy a versenyhivatal tett-e büntetőfeljelentést a Vasútépítők Kft.-vel szemben, ugyanis büntetőjogi mentesség - mint a GVH is közölte a hvg.hu-val - csak abban az esetben jár, ha a bűncselekmény elkövetője a cselekményt (mielőtt az a versenyhatóság tudomására jutott volna) a nyomozó hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Márpedig a Vasútépítők illetékesei ezt nem tették meg. „Azon vállalkozásoknak, amelyek csupán bírságcsökkentésben részesülnek, nem jár mentesség a Btk. rendelkezései szerint” - jegyezték meg a hivatal közleményében.

A Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatása szerint azért nem fordultak a nyomozó hatóságokhoz, mert a jogsértő megállapodást a cégek 2004 novemberében „kötötték”, s az erre vonatkozó büntető törvénykönyvben szereplő tényállás csak 2005. szeptember 1-jén lépett hatályba.

A kartellezésben részt vevőktől a versenyhivatal hétmilliárd forintot szeretne mielőbb viszontlátni. A pénzbüntetés „adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, ha azt a vállalkozás a megadott határidőig nem fizette be. A GVH tehát a NAV révén hajtja be a bírságot.” Ez most is így lenne, ám a felszámolás alatt álló MÁV MTM Rt. kivételével mindegyik megbírságolt cég csatlakozott a Vasútépítők Kft. által indított perhez - mint azt meg is írtuk. Emiatt a végrehajtást a jogerős bírói döntés meghozataláig felfüggesztették.

A GVH korábbi közlése szerint a kartellezés, akárcsak a korrupció, eltorzítja a piaci folyamatokat és indokolatlanul drágít terméket, szolgáltatást, amit végül a fogyasztóval fizettetnek meg. Mint hangsúlyozták, a kartellek káros hatásairól, illetve felderítésük fontosságáról nemcsak a közvéleményt, de a szakmai kamarákat, érdekképviseleteket, vállalatvezetői fórumokat vagy éppen a közbeszerzési pályázatok kiíróit is igyekeznek tájékoztatni.