Kovács László, a szocialista párt alelnöke szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: bár az ország számos szakmai sikert ért el ez idő alatt, félő, hogy évek múltával nem erre fognak emlékezni Európában, hanem arra, hogy a magyar kormány "szembement az unió közös értékrendjével, szabályaival", s ezzel eljátszotta a közösség jóindulatát.

A volt külügyminiszter rámutatott: az EU-elnökség értékelésekor a sikereket és a kudarcokat tényleges értékükön kell kezelni, figyelembe véve, hogy a legtöbbjük hosszú folyamat következménye. Példaként hozta, hogy Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásai 2005-ben kezdődtek, míg a gazdasági kormányzással összefüggő hat jogszabály kidolgozása 2009-ben. Az utóbbiról szóló döntést elhalasztotta az Európai Parlament, ám arra már a lengyel elnökség első heteiben sor kerülhet - tette hozzá, érzékeltetve, hogy az ügyek lezárása sokszor esetleges, néhány napon múlik.

Hangsúlyozta azt is, hogy az uniós folyamatok többszereplősek, így nemcsak a soros elnökség, hanem az Európai Tanács, az Európai Parlament és az érintett tagállamok döntései is befolyásolják őket. Az, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozhatott a schengeni övezethez, nem a magyar kormány hibája, hanem elsősorban a két állam mulasztásainak következménye - mondta az ellenzéki politikus. Kovács László kitért arra, hogy Magyarország felkészülése az EU-elnökségre 2007-ben kezdődött, majd a szakmai programok fő irányait a spanyol, a belga és a Bajnai Gordon vezette magyar kormány közösen dolgozta ki. A Fidesz-kormány érdeme, hogy nem változtatott rajtuk - jelentette ki.

Az unió korábbi adóügyi biztosa kiemelte, hogy a magyar elnökség sikerei elsősorban a mintegy ezer tagú szakembergárda teljesítményét dicsérik. Véleménye szerint ugyanakkor a sikernek számító romastratégiára hitelességét beárnyékolja a Jobbik és a hozzá köthető gárdák tevékenysége, valamint a romagyilkosságok. A gazdasági kormányzással összefüggő jogszabályok elfogadtatásával kapcsolatban Kovács László szóvá tette, hogy Magyarország kimaradt a mélyebb integrációt jelentő versenyképességi paktumból.

Az MSZP alelnöke kifejtette: eközben Magyarország gyengébb lett, és egyes esetekben érezhetően elszigetelődött az elmúlt fél évben. Ezt a többi között annak tulajdonította, hogy a kormány minden, a tevékenységét "a demokrácia és a jogállam lebontása" miatt érő kritikát visszautasított, noha az Európai Parlament a médiatörvényt és az alaptörvény elfogadását is bírálta, sőt, az utóbbival kapcsolatban arra kérte fel az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az új alkotmány összhangban van-e az alapvető polgári és szociális jogokkal. Felrótta Kovács László azt is, hogy Orbán Viktor folyamatosan harcról beszélt és - legutóbb a Fidesz vasárnapi kongresszusán - "kocsmába való stílusban" üzent bírálóinak, ami - mint mondta - Európa-szerte megütközést keltett.

A miniszterelnöknek arra véleményére, hogy a kritikák mögött a nemzetközi baloldal áll, a szocialista politikus úgy reagált: ez esetben feltehetően hasonló bírálatok érték volna a szintén jobboldali kormány vezette szlovén és cseh soros elnökséget, ám ez nem így történt, miként az ugyancsak jobboldali irányítású lengyel EU-elnökség is zökkenőmentesen indult. Azzal kapcsolatban, hogy a kormányfő hétfői strasbourgi beszámolóján azt mondta, "egyetlen külföldi kormány és politikus sincs abban a helyzetben, hogy megmondja a magyaroknak, milyen alkotmányuk legyen", az MSZP-s politikus kifejtette: ezt valóban nem külföldi politikusok, hanem az a közös értékrend határozza meg, amelyhez Magyarország is csatlakozott.

Hozzátette: ezt jelzi, hogy több országnak is módosítania kellett alaptörvényét, amikor belépett az unióba. A soros elnökség előnye, hogy a kormánytagok jobban megismerték az Európai Uniót, hátránya azonban, hogy az unió is jobban megismerte Orbán Viktort és kormányát - összegzett Kovács László.