„Az uzsora a másik fél helyzetének kihasználásával rendkívül aránytalan előny megszerzését jelenti, ahol az elkövető a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki” – írja az értelmező kéziszótár. Jellemző ugyanakkor, hogy ez a bűncselekménytípus a ’60-as évektől olyan mértékben eltűnt a magyar társadalomból, hogy harminc éven át szinte nem is alkalmazták a kifejezést az igazságszolgáltatásban. Az uzsorához kapitalizmus kell és nyomor szükségeltetik.

Az általában családi vállalkozásban működő „magánbankok” a rendszerváltást követő tömeges munkanélküliség és lecsúszás következtében terjedtek el ismét, amikor ezerszámra kerültek családok olyan helyzetbe, amiből néhány ezer, uzsorakamatra adott forint segítette ki őket ideiglenesen – hogy később annál nagyobb bajba kerüljenek. Aki nem tudott fizetni, annak a következő hónapot már kamatos kamattal számolták, majd minden elmaradt hónapban duplázódott az összeg. A megizmosodott uzsorások az adósaikkal fedezetként adás-vételi szerződést írattak alá, amely gépkocsi- vagy lakásvásárlásról szólt arra az esetre, ha az érintett a felvett összeget határidőre nem tudná megadni. Így egyre többeket forgattak ki mindenükből.

A pénzbehajtás fázisai

Az uzsorásoknak idővel behajtó emberekre is futotta a busás haszonból, ők a posta előtt várták a postást és előre megírt felhatalmazással vették át az adósok pénzét a segélyosztási napokon. „Beérték” a bankkártyával is, amelyről aztán leemelték a „nekik járó” összeget. Ha mindezt „meggyőzéssel” nem érték el, akkor keményebb módszerekhez folyamodtak és nem riadtak vissza a családirtással való fenyegetéstől sem.

A rendőrség dolga nem egyszerű az uzsorások elleni nyomozások során, mivel a gyakorlat olyan „szövetségen” alapul, ahol egyik félnek sem áll érdekében a beismerés. Sértett nélkül viszont a rendőrség nem tud nyomozást indítani. Az is sokat segített volna a bűnüldözésben azonban, ha a földhivatali nyilvántartásokból kiszűrik azokat, akiknek a nevére az érintett térségekben rövid idő alatt több ingatlan került, de erre sokáig nem került sor.

Az uzsorások letartóztatásával a nyomor okozta problémák nem oldódnak meg

Stiller Ákos

A jelenség ellen talán a leghangosabban Drávapiski polgármestere, Mali Zoltán emelte fel a hangját, aki 2008-ban az Ormánságban szórólapokat osztogatott, amelyen az állt, hogy „Ne fizess az uzsorásnak!”. A parlament 2008. december végén módosította a Ptk.-t és a Btk.-t, ma már 3-5 év börtönbüntetés fenyegeti az uzsora bűncselekményt. Ez a tétel abban az esetben elérheti a nyolc évet is, ha az elkövetőkre rá tudják bizonyítani a zsarolást, esetleg bántalmazást és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet is. A bíróságok számos szigorú ítéletet hoztak már.

Szerencs térségében éppen ebben az időben követett el öngyilkosságot egy eladósodott férfi, akit családja megölésével fenyegettek az uzsorások. Ezután a rendőrség elfogta a gyanúsítottakat, a bíróság pedig elítélte őket. Nem volt azonban ilyen egységes az esetek megítélése, hiszen Encsen egy 2009-ben elfogott uzsorás esetében az ügyészség nem kérte az előzetes letartóztatást, így ő el tudta tüntetni a bűncselekmény bizonyítékait, sőt akár az adósait is megfenyegethette.

A potenciális károsultak tájékoztatására a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 50 ezer példányban nyomtatott ki úgynevezett uzsoranaptárt, amelyen felhívták a figyelmet a kölcsönökben rejlő veszélyekre. Ahogyan a sajtó egyre gyakrabban adott hírt a bűnözők elfogásáról, egyre több kárvallott fordult a rendőrséghez. A nyomozati munka szinte kivétel nélkül eredményre vezetett, mert a házkutatások során előkerültek a nyilvántartások az adósok nevével és a tartozás összegével, illetve az esedékes törlesztés időpontjával.

Új problémák

Az igazi áttörés 2010-ben következett be, ekkor 1412 százalékos (!) emelkedést regisztráltak a bűnüldöző szervek az uzsorások ellen indított eljárásoknál. A leglátványosabb eredményt talán az Ózdi Rendőrkapitányság érte el, itt 2010 novemberétől mostanáig 25 uzsora bűncselekménnyel gyanúsított személyt fogtak el, akiket kivétel nélkül előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság. Egyikőjük a városi cigány kisebbségi önkormányzat képviselője. Közben az irányításuk alatt működő Putnoki Rendőrőrs az utóbbi egy hónapban öt gyanúsítottat vetetett előzetes letartóztatásba. Az elfogásokat minden esetben a megyei rendőr-főkapitányság bevetési osztálya hajtotta végre.

Molnár Tamás rendőr százados, az ózdi kapitányság hivatalvezetője a hvg.hu megkeresésére megerősítette, hogy az uzsorások egyre gyakoribb elfogása óta a sértettek felbátorodtak és végre mernek tanúskodni. A kisebbségi önkormányzat elnöke, Berki Lajos maga is elítéli az uzsorásokat, mert bajba jutott embereket használnak ki. Csakhogy a hitelezők érdekeltek voltak abban, hogy szerencsétlen hitelfelvevőiket bármilyen nyomorúságos szinten is, de életben tartsák. A bűnözők begyűjtése óta azonban semmilyen szereplőre vagy áthidaló hitelre sem számíthatnak a léthatár szélére sodródott családok. A szétszaggatott szociális háló képtelen bármiféle védelmet adni nekik.