Szabó Enikő emlékeztetett, a legutolsó ajánlás 2007-ben jelent meg jogszabály formájában. Az új vendéglátóipari egységekre és közétkeztetőkre vonatkozó új jogszabály életbe lépése viszont ezt törölte. Ugyanakkor ez a jogszabály táplálkozás-egészségügyi szempontokra nem terjed ki, így e tekintetben egy jogszabályi hézag keletkezett. Szabó Enikő szerint várhatóan még az idén megjelenik az erről szóló jogszabály is, de addig a közétkeztetőknek nincs mihez tartaniuk magukat, a népegészségügyi szervek pedig nem tudnak mi alapján ellenőrizni, ezért volt szükség a tiszti főorvos augusztustól érvényes új ajánlására.

Emellett a régi jogszabálynak számos hiányossága volt, például nem volt külön meghatározva az egészségügyi intézményekben, fekvőbeteg-ellátó intézményekben lévő ápoltaknak mekkora az energiaszükségletük. Azt pedig a közétkeztetőnek is jobb tudni, mennyi kalóriát kell biztosítani a betegeknek - tette hozzá Szabó Enikő. Továbbá a régi szabályozásban nem szerepeltek ilyen konkrétan megnevezett élelmiszereket. Így fordulhatott elő, hogy például az egészségügyi intézményekben gyakran kapott valaki tejfölt vacsorára, bölcsődékben, óvodákban tízóraira cukrozott szörpöt adtak a gyerekeknek. Ezért az új ajánlásban ezeket konkrétan is kiemelték.

Felhívta a figyelmet továbbá, hogy a szociális-ellátó és gyermekintézményekben egyre több esetben van szükség allergiás, illetve diétás ételek készítésére. Ezért e tekintetben is részletesebb, pontosabb szabályozásra van szükség. Szabó Enikő arra is kitért, a hétfőn életbe lépett ajánlás addig lesz érvényben, amíg a jogszabály életbe lép. A területileg illetékes kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei viszont addig is végeznek ellenőrzéseket. Egyrészt elkérik a vendéglátó által készített önellenőrzési dokumentumokat, különböző számítások alapján ellenőrzik az ételek változatosságát, nyersanyag felhasználását, továbbá azt, hogy milyen konyhatechnológiával készítették, de az is előfordulhat, hogy az ételsorból kiemelnek egy ételt és azt laboratóriumukban biokémiai elemzéssel megvizsgálják.

Kifejtette: a most érvényes szabályozás még csak ajánlás. Ha viszont megjelenik a rendelet, a hatóság határozati úton tudja kötelezni a szolgáltatókat az előírások betartására. A helyettes tiszti főorvos azt mondta: a szankciókat még nem dolgozták ki. Abban az esetben viszont ha - már a jogszabály életbe lépése után - az ellenőrzések során valamilyen hiányosságot, vagy szabályszegést tapasztalnak elképzelhető, hogy "egészségvédelmi bírságot" is kiszabnak majd.

Az országos tiszti főorvos új, augusztustól érvényes ajánlásában a közétkeztetésben kerülendő élelmiszerek közé sorolta a leveskockát, a cukrozott üdítőt és a szörpöt, a túl zsírosnak ítélt tejfölöket, húsokat, illetve húskészítményeket. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján található dokumentum szerint a közétkeztetésben az étrend összeállításakor ügyelni kell arra, hogy az ételek jellege minden korcsoportnak megfelelő és változatos legyen. Paller Judit országos tiszti főorvos külön meghatározta a tejtermékekre, a sűrítésre és a zsiradék felhasználására, a magas zsírtartalmú nyersanyagokra, az ételek só- és cukortartalmára vonatkozó ajánlásait is.

A leveskockát kerüljék

A leveskockát, a cukrozott üdítőt és a szörpöt, valamint az erős fűszereket is a közétkeztetésben kerülendő élelmiszerek közé sorolta az országos tiszti főorvos új, augusztustól érvényes ajánlásában, e körbe tartoznak továbbá a túl zsírosnak ítélt tejfölök, húsok, illetve húskészítmények.

A közétkeztetésben az étrend összeállításakor ügyelni kell arra, hogy az ételek jellege minden korcsoportnak megfelelő és változatos legyen - áll abban a dokumentumban, amelyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tett közzé honlapján. Tizennégy éven aluliaknak csípős, erősen fűszeres vagy a nyálkahártyát erősen irritáló ételt nem lehet adni, s egymást követő kétszer tíz "élelmezési napon" belül egy ételsor csak egyszer fordulhat elő.

Paller Judit országos tiszti főorvos külön meghatározta a tejtermékekre, a sűrítésre és a zsiradék felhasználására, a magas zsírtartalmú nyersanyagokra, az ételek só- és cukortartalmára vonatkozó ajánlásait is. A kerülendő élelmiszerek, élelmiszercsoportok körébe sorolta az ételport, a leveskockát, a sót tartalmazó ételízesítőt, a 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú húst, illetve a 20 százalék feletti zsírtartalmú húskészítményt, a sertés- és baromfizsírt, a 12 százaléknál magasabb zsírtartalmú tejfölt, valamint az alkoholt tartalmazó élelmiszereket. Az ajánlás szerint édességet önálló fő- vagy kisétkezésként a közétkeztetésben nem lehet adni, leszámítva a legalább egyharmad rész gyümölcsöt, tejet vagy tejterméket tartalmazó készítményeket.

A Junior Vendéglátó Zrt. egyeztetést sürget

A Junior Vendéglátó Zrt. egyetért a tiszti főorvos közétkeztetést érintő ajánlásainak szellemiségével, de hiányolja a szakmai egyeztetést - mondta Román Péter, a társaság vezérigazgatója kedden az MTI-nek. A naponta 90-100 ezer adag ételt készítő vállalat vezetője hangsúlyozta: az ajánlást nem kötelező ugyan betartani, ám ha a későbbi közbeszerzések kiírásakor ezt veszik alapul, azt csak áremeléssel tudná kigazdálkodni a cég.

Román Péter hozzátette: a lakosság túlsúlyossága ellen nem a közétkeztetés, hanem az életmód megváltoztatásával lehet küzdeni. A Junior Zrt. vezérigazgatója az ajánlás törvényerőre emelkedése előtt egyezetést javasol az ÁNTSZ és a szakszövetségek között. A tiszti főorvos hétfőn tette közzé ajánlását, amely egyebek mellett a leveskockát, a cukrozott üdítőt és a szörpöt is a közétkeztetésben kerülendő élelmiszerek közé sorolta, és ebbe a körbe tartoznak a túl zsírosnak ítélt tejfölök, húsok, illetve húskészítmények is.

A tiszti főorvos közétkeztetésre vonatkozó ajánlásainak érvényesülését a területileg illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve évente legalább egyszer ellenőrzi. A kibocsátott dokumentum alapján a közétkeztetést biztosító szolgáltatók önellenőrzéseket is kötelesek végezni.