A Vidámpark elköltöztetése és ezzel párhuzamosan az Állatkert bővítése évek óta, önkormányzati ciklusokon átívelően napirenden van, ám konkrét lépések mindeddig nem történtek. A Fővárosi Állat- és Növénykert Európa egyik legszínvonalasabb, ugyanakkor egyik legkisebb fővárosi állatkertje, ennél kisebb területen csak Belgrádban, Tiranában és Bukarestben élnek az állatok, no és persze a növények.

A döntés a főváros kezében van, tekintve, hogy mind a Vidámpark, mind az Állatkert önkormányzati tulajdonú. Tarlós István májusban jelentette be, hogy az Állatkert a ciklus végéig megkaphatja a szomszédos Vidámpark területét, a főpolgármester azt mondta: a Vidámpark az egyetlen olyan fővárosi intézmény, amelynek akár a részleges, akár a teljes privatizációját is el tudja képzelni.

Ez sem új: 2010 januárjában Demszky Gábor akkori főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésben utalt arra, hogy a világ legtöbb nagyvárosában a vidámparkokat nem az önkormányzatok, hanem piaci szereplők működtetik. Tény, hogy az egyre szaporodó élményparkokkal nehezen tudnak lépést tartani a kissé elavult, kicsi és viszonylag kevés pénzből gazdálkodó önkormányzati vidámparkok.

Tekintse meg galériánkat is!

Bánkuti András

Területínség

Ha a Vidámpark elköltözne, az Állatkert jelenlegi, 11 hektáros területe 17 hektárra növekedne, így csaknem akkora lenne, mint eredetileg. A budapesti zoo valaha 18 hektáros volt, ám a város idővel egyszerűen körbenőtte. Évi egymillió látogatójával a budapesti állatkert Magyarország legnépszerűbb közgyűjteménye, így bővítése és fejlesztése indokolt.

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője a hvg.hu-nak elmondta: a Vidámpark elköltöztetése megoldaná az állatkert „területínségét”, ugyanakkor a Vidámpark műemléki védettségű játékai, mint az 1906-ban épült körhinta és az 1922-ből származó, Európában egyedülálló favázas hullámvasút természetesen megmaradnának, és cél a Városliget hangulatának megőrzése is.

Amennyiben az Állatkert visszakapná a Vidámpark területét, ott akár új állattartó helyeket, kifutókat is létre lehetne hozni, de helyet kaphatna egy nagyobb állatsimogató is. Utóbbi összhangban lenne a műemlék játékokkal, hiszen azokat is inkább a kisgyerekes családok használják. Mindez persze egyelőre csak elképzelés, hisz amíg a főváros nem dönt, az Állatkert tervezni sem tud – hangsúlyozta a szóvivő.

A Városháza kommunikációs igazgatóságán lapunkkal közölték, sem a tervezés, sem a vizsgálat nem kezdődött még el. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója júliusban azt mondta: a Vidámpark és az Állatkert jövőjéről szóló előterjesztés várhatóan 2012 szeptemberéig a közgyűlés elé kerül.

Tekintse meg galériánkat is!

Bánkuti András

Igény lenne rá

A Vidámpark új helyére több lehetőség is felvetődött; a XI. kerület mellett bejelentkezett a fővárosnál Zugló (így a vurstli a kerületben maradhatna) és Pestszentlőrinc-Pestszentimre is. Zuglóban a jelenleg kihasználatlan, mintegy 136 hektáros Rákosrendező pályaudvar területe lenne alkalmas a legalább 50 hektár területigényű Vidámpark befogadására, erről a XIV. kerületi önkormányzat már egyeztetett a fővárossal és a MÁV-val.

Májusban Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület volt alpolgármestere, fővárosi és kerületi MSZP-s képviselő javasolta Tarlós Istvánnak, hogy a Vidámparkot a Cséry-telepre költöztessék. A terület 52 hektáros, ráadásul fővárosi tulajdonú, viszont korábban szeméttelep működött itt, tehát mielőtt a Vidámpark költözik, a telepet kármentesíteni kell.

Fehér Mariann, a Budapesti Vidámpark szóvivője az intézmény esetleges költözésével kapcsolatban a hvg.hu-nak azt mondta: a tulajdonos főváros a Vidámparkot hivatalosan nem kereste meg a költözés tervével. A szóvivő hangsúlyozta: a Budapesti Vidámpark idén sikeres idényt zár, sőt, a hónap végéig négy újabb játék érkezik a városligeti intézménybe.