A szövevényes áfamanipulációt egy ukrán-magyar bűnszervezet sertésfelvásárlás és húsforgalmazás közben követte el fiktív számlákkal és hamis fuvarlevelekkel. A sertések Hollandiából, uniós ügylet során áfamentes áron érkeztek Magyarországra, és két közbülső álvevőn keresztül kerültek a tényleges megrendelőhöz. A többlépcsős beszerzés az uniós származást leplezte, a fiktív számlákkal pedig azt a látszatot keltették, hogy az állatok magyar eladótól valók. Ezeknek a számláknak az áfatartalmát a cég – jogosulatlanul – visszaigényelte az adóhatóságtól.

A sertések feldolgozása után hűtött, illetve fagyasztott hústermékekkel folytatódott a feketekereskedelem. Hamis fuvarlevelekkel igazolták, hogy a húst uniós piacokra szállították, ott értékesítették. Ez ugyanis azt a látszatot keltette, hogy az eladáskor nem folyt be áfa, amit be kellett volna vallani és befizetni az adóhatóságnak. Ezzel tehát a beszerzéskor és az eladáskor is csaltak az áfával. Így az elmúlt nyolc hónap leforgása alatt egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A jogosulatlanul visszaigényelt pénzt tisztára akarták mosni, ezért más gazdasági tevékenységbe forgatták, így próbálták leplezni a vagyon eredetét. A csalók fényűzően éltek,  luxusautókat, aranyat, értékes ingatlanokat vásároltak.

A nyomozóknak az tűnt fel, hogy a cégek nyomott áron, akár a tőzsdei ár alatt vették az árut, és semmilyen hasznot nem realizáltak. Száz pénzügyi nyomozó, illetve adóellenőr dolgozott azon, hogy a bűnszervezetet minél gyorsabban leleplezzék, és így esély legyen az okozott kár megtérülésére. A gyors akció eredményeként 26 helyen tartottak házkutatást, és több mint másfél milliárd forintot érő vagyont, drágaköveket, ékszereket, bankszámlán tartott pénzt foglaltak le. A pénzügyi nyomozók négy embert vettek őrizetbe, ők jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt állnak, különösen jelentős értékre, áfa-visszaigényléssel elkövetett csalás miatt folyik eljárás ellenük. 

Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese azt mondta: a hivatal ismeri az ilyen típusú bűncselekmények receptjeit, képesek felderíteni ezeket, céljuk, hogy az elkövetésből származó pénzt minél hamarabb visszaforgathassák a költségvetésbe. Mint mondta, a NAV igazgatási és bűnügyi egységei kettős kockázatelemzést folytatnak. Ezek az eljárások párhuzamosan is folyhatnak, ami azt jelenti, hogy ezek a cselekmények nemcsak adó- és vámigazgatási, hanem büntetőjogi úton is szankcionálva lesznek. Hozzátette: előfordulhat, hogy az ügyek hosszadalmas feltárása miatt a bíróság csak évek múlva hoz ítéletet ezekben az ügyekben. 

Azt is elmondta: ilyen bűncselekményeket nemcsak mezőgazdasági termékekkel kapcsolatban követnek el. Ezzel jelentős versenyhátrányt okoznak a fehéren működő gazdasági társaságoknak, hiszen olyan árelőnyt érnek el, amely különösen hátrányosan érinti a tisztességesen működőket. Sors László a bűncselekmények élelmiszer-biztonsági vetületére is felhívta a figyelmet.

Dávida Marianna, a NAV adószakmai ellenőrzési főosztályának vezetője utalt rá, hogy ez a módszer a gabonavertikumra is jellemző. Arra kéri a termelőket - akiket szintén megbüntethetnek egy ilyen adásvétel miatt -, hogy üzletkötéskor gondosabban járjanak el, és nézzenek utána, hogy a szerződő partnernek van-e adószáma. Ezt megtehetik a NAV honlapján. A rendszer azt is jegyzi, hogy az üzletfelet valóban ellenőrizték-e.

Sors László közölte azt is, hogy a NAV-nál jelenleg 7500 ügy van folyamatban, ebből 2500 az áfával kapcsolatos csalás, illetve adócsalás. A NAV megalakulása óta megindított büntetőeljárások száma is drasztikusan emelkedett, ezekben az elkövetési érték 170 milliárd forint, ebből összesen kilencmilliárdot sikerült lefoglalni. Hozzátette: több jogszabály-módosítási javaslatuk is van, látják, hogy mely jogszabályi kiskapuk teszik lehetővé ezeket a bűncselekményeket. Mint mondta, a NAV nem először javasolja, hogy tegyék kontrolláltabbá a cégalapítást. Szerinte - más uniós országok gyakorlatát követve - be lehetne vezetni egy preregisztrációs eljárást, és előzetes kontrollt kellene végezni azoknál, akik céget akarnak alapítani.