Húsznál több halott egy kelet-afganisztáni merényletben (22 civil halott, tucatnyi sebesült); Öngyilkos merénylők támadták meg egy afgán kormányzó hivatalát (19 civil halott); Nők és gyerekek haltak meg egy aknára futott afgán buszban (15 civil halott); Civileket ölt meg pokolgép Afganisztánban (12 halott); 12 halottja van a tálib támadásnak Afganisztánban (2 civil halott); Tucatnyi halottja van a NATO-konvoj elleni merényletnek Kabulban (10 civil halott); Megtámadták a British Councilt Kabulban, legalább 8 halott – csak néhány azok közül a hírek közül, amelyek az elmúlt hónapokban jelentek meg a magyar sajtóban.

Egy afgán család arra hivatkozva kért menedékjogot Magyarországon, hogy a családfő a tálib rendszer előtt és után az afgán kormánynak dolgozott, ezért most potenciális célpontja a felkelőknek. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szerint azonban a család visszatérhet Kabulba, hiszen az afgán főváros biztonságos.

A BÁH a bírósági szakaszban mindezt többek között azzal támasztotta alá, hogy a tálibok „magatartási kódexe” (lásd keretes írásunkat) tartalmaz egy olyan rendelkezést, mely szerint céljuk a civil áldozatok számának csökkentése. A dokumentum szerint ugyanakkor a külföldi csapatoknak vagy az afgán kormánynak dolgozó civilek jogos célpontok. "A hitetlenek támogatói, és meg lehet ölni őket" – olvasható a kódexben. A NATO mindezt propagandafogásnak tekinti, amellyel a felkelők pusztán az afgán nép körében akarják növelni támogatottságukat, illetve nemzetközi megítélésükön akarnak javítani.

Minden hónapra jutott egy terrortámadás

Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő szerint megítélés kérdése, hogy Kabul biztonságos-e. „Ha nem lenne biztonságos, akkor már mindenki elmenekült volna a városból, ezzel szemben az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a lakosság száma” – fejtette ki a hvg.hu-nak.

Havonta négyszáz civil áldozat

MTI / EPA

Mindemellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben minden hónapra jutott egy terrortámadás Kabulban, ami nagyon sok. Bár voltak járulékos károk, ezek a támadások általában kormányzati célpontok, illetve nemzetközi szervezetek ellen irányultak. (Részletes országjelentést Afganisztánról itt olvashat.)

Ezt egyébként a BÁH is hasonlóan fogalmazta meg: „Bár nem vitatott, hogy Kabulban történnek támadások (mint pl. június 28-án az Intercontinental Hotel elleni öngyilkos merénylet vagy legutóbb augusztus 19-én a British Council ellen végrehajtott támadás), azok kivétel nélkül kormányzati célpontok vagy nemzetközi szervezetek ellen irányultak, és nem célzottan civil személyek ellen. Még ha egy-egy támadás civil áldozatokkal is jár, így e térségben megkülönböztetés nélküli erőszakról nem lehet beszélni.”

Radikális romlás

Wagner azt már sokkal aggályosabbnak tartja, hogy a BÁH a tálibok kódexére hivatkozik, hiszen – ahogy fogalmazott – azt a radikális mozgalom tagjai nem tartják tiszteletben. Ezt támasztja alá a NATO statisztikája is, mely szerint 2011-ben havi átlag 400 civil áldozata volt a harcoknak, ezek 80 százaléka pedig a tálib felkelőkhöz köthető.

Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a családot képviseli a bíróságon, szintén azt mondta: szürreális a kódexre hivatkozni, hiszen az általuk összegyűjtött országinformációk szerint is magas a tálibok áldozatául esett civilek száma.

Fazekas a hvg.hu-nak kifejtette: most nagyon aktuális a "Kabul-kérdés", mert bár egy évvel ezelőtt még jobb volt a biztonsági helyzet a fővárosban, az utóbbi hónapok radikális romlást hoztak. A kérdésben egyébként a Fővárosi Bíróság álláspontja sem egységes, az ügyvéd szerint a legfrissebb ítéletekben már inkább afelé hajlanak, hogy Kabul nem biztonságos, de vannak eltérő vélemények is.

Támadás a brit nagykövetség ellen

AP

"Esélytelen vállalkozás"

Most a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa is azt próbálja bebizonyítani, hogy nincs olyan hely Afganisztánban, ahova a házaspár egy- és hétéves kislányával biztonságosan visszatérhetne. Beszámolójuk szerint a pakisztáni határ közelében elhelyezkedő Ghazni és Logar tartományokból érkeztek, ahol rengeteg a tálib, visszamenni pedig azért sem tudnak, mert régi kabuli házukba már nem tudnak visszaköltözni.

Ügyvédjük szerint a kérelem eldöntése során azt is figyelembe kell venni, hogy egy családról, vagyis különleges bánásmódot igénylő személyekről van szó, ahol a családfőnek el kell tartania gyermekeit, és többek között egészségügyi ellátásukról is gondoskodnia kell, amely a veszélyes Kabulban ma gyakorlatilag esélytelen vállalkozás.

Az ügyvéd azt mondja, az ügy kimenetele egyelőre minden irányban nyitott, és ha a bíróságon elfogadják az érvelésüket, akkor nagy valószínűséggel oltalmazottként kaphat védelmet a család. Az ítélet októberben várható.