hvg.hu: A Fidesz javasolta egy- vagy az LMP szorgalmazta kétfordulós választási rendszer igazodik jobban az elmúlt húsz évben kialakult hagyományokhoz, illetve teremt fair játékszabályokat a következő választásokra?

Jakab András: Önmagában mindkettő megfelel a demokrácia követelményeinek, a demokrácia minőségét nem befolyásolja.

hvg.hu: Milyen érvek hozhatok fel az egyfordulós szisztéma mellett?

J. A.: Arra, hogy egy- vagy kétfordulós legyen, sem a hatályos alkotmány, sem az új alaptörvény nem ad támpontot. Európában van ilyen is, olyan is, az, hogy végül melyik megoldást választják, politikai döntés kérdése. Önmagában az, hogy hány forduló lesz, még nem mond sokat a választási rendszer minőségéről, mert a szisztéma összetevői együtt adják ki a végeredményt. Legalább ennyire fontos, hogy arányos vagy többségi, esetleg vegyes rendszer lesz-e. Ha az utóbbi, akkor az is lényeges, hogy a többségi és arányos elemek miként egészítik ki egymást. A francia jogszociológusról elnevezett Duverger-törvény azt mondja ki, hogy a tisztán többségi szisztéma – ahol csak egyéni kerületek vannak, amelyeket relatív többséggel lehet megnyerni – a kétpártrendszer kialakulása irányába hat. Az arányos – azaz listás – rendszer ellenben töredezettebb pártszerkezetet eredményez.

hvg.hu: Mennyiben alakítaná át az eddigi szisztémát az országos pártlista és a töredékszavazatokat összegyűjtő úgynevezett kompenzációs lista összevonása?

J. A.: Eddig az egyéni képviselőkre és a területi listákra lehetett szavazni, az országosra nem, mert arra csak a töredékszavazatok csúsztak fel. Nyilván azért akarják összeolvasztani a két listát, mert a képviselők száma 386-ról 200-ra csökken. Érdekesség, hogy a 200 fős limit a közhiedelemmel ellentétben sem a mostani, sem az új alkotmányban nincs benne.

Jakab András alkotmányjogász

Stiller Ákos

hvg.hu: Pedig tavaly megszavazott erről egy törvényt az Országgyűlés.

J. A.: Igen, de az az alkotmánymódosító törvény soha nem lépett hatályba. Mert a törvény hatályba léptető része kikötötte, hogy a pontos időpontot egy külön alkotmánymódosító törvény határozza majd meg, ami azóta sem született meg. Ez persze csak jogtechnikai részletkérdés, a képviselők számának csökkentését várhatóan a választójogi törvény ki fogja mondani. Azt még nem tudjuk, hogy a két lista összevonásának pontosan milyen hatásai lesznek, ugyanis még nem látjuk azokat a módszereket, amelyekkel a kompenzációs és listás mandátumokat ki fogják számolni.

hvg.hu: Milyen kereteket jelöl ki az új választási rendszer számára a januárban hatályba lépő új alkotmány?

J. A.: Sokan azt hiszik, hogy az új alkotmányt már teljes terjedelmében ismerjük. Ez azonban nincs így. A Magyar Közlönyben áprilisban megjelent törzsszöveget természetesen olvasták vagy olvashatják az érdeklődők, de az alaptörvény hatályba léptető aktusát még nem alkotta meg a parlament, ami ugyanúgy alkotmány erejű lesz, és amelyben akár a választásokra vonatkozó szabályok is lehetnek.

hvg.hu: Lázár János a Fidesz választási koncepciójának bemutatásakor azt mondta, a párt 106 egyéni és 94 listás mandátumból álló rendszert javasol. Mennyire lesz arányos ez a szisztéma, azaz a parlamenti mandátumok aránya mennyire lesz összhangban a képviselőkre és pártokra leadott szavazatok számával?

J. A.: A választási rendszertől két dolgot szoktak elvárni. Egyrészt hogy nagyjából tükrözze a szavazók akaratát, másrészt azt, hogy kormányképes erőt adjon. Az előbbi szempont az arányosság mellett szól, az utóbbi a többségi választási rendszer mellett. A különféle rendszerek általában e kettő között egyensúlyoznak, de van olyan – például a brit –, amelyik csakis az utóbbit veszi figyelembe. 2005-ben például a liberális demokraták 22 százalék körüli eredményt értek el, viszont mindösszesen 62 helyük volt a 615 fős parlamentben. Ha nálunk a 106-94-es felosztás lesz a végleges, akkor ez a többségi irányba jelentene egy enyhe elmozdulást, azaz így kissé könnyebb lenne a jövőben kétharmadot szerezni.

hvg.hu: A most hatályos rendszer mennyire arányos?

J. A.: Az 1994-es választásokon az MSZP és az SZDSZ első fordulóban összesítve a szavazatoknak nagyjából a felét szerezte meg, végül mégis kétharmados többséget szereztek. Tavaly pedig a Fidesz 53 százalékkal szerzett kétharmados többséget a parlamentben. Vagyis a győztest erősíti a jelenlegi magyar rendszer, de ezt enyhíti az országos kompenzációs lista. A magyar rendszerben tehát eddig is egyszerre voltak jelen az arányos és a többségi elemek. Választásról választásra kitanultuk a rendszer szabályait és alkalmazkodtunk hozzájuk.

Választásról választásra kitanultuk a rendszer szabályait

Stiller Ákos

hvg.hu: A Fidesz koncepcióját elemző szakértők homlokegyenest más következtetésre jutottak eddig. Vannak, akik szerint a kormánypárt olyan rendszert akar kialakítani, hogy nehéz legyen még egyszer kétharmadot szerezni, mások szerint pont ellenkező a törekvés, hogy a 2010-es fideszes eredménynél rosszabb teljesítménnyel is minősített többséghez lehessen jutni. Ön szerint milyen irányba mutat a reformkoncepció?

J. A.: Egyelőre az sem világos teljesen, hogy például mi az egyes szereplők érdeke pontosan. Nagyon fontos: ha megvannak az alapvető szabadságjogok, így különösen a sajtószabadság és a választójog egyenlőségének és titkosságának elve, akkor hiába is módosítgatják a pártok a választási rendszert, ha a választók kormányváltást akarnak, akkor előbb vagy utóbb kitanulják a választási szabályokat és leváltják a kormányt.

hvg.hu: Mennyiben nehezíti a kisebb vagy az új pártok indulását, hogy a fideszes tervek szerint 2014-ben 1500 ajánlószelvényt kell a jelölteknek összegyűjteniük a jelenlegi 750 helyett?

J. A.: Mivel a parlament létszámának csökkentése – közel megfelezése – miatt nőni fog a választókerületek nagysága, a két szám nagyjából ugyanaz. A probléma inkább az, hogy a tervek szerint az ajánlószelvényeket sokkal rövidebb idő alatt kell majd összegyűjteni. Egyébként meg az egész rendszer rossz. A korábbi választásokon rendszeresek voltak a visszaélések, hallani lehetett, hogy adják-veszik az ajánlószelvényeket. Az azért furcsa, hogy valaki összeszedi a 750-800 cédulát, aztán kap 5 szavazatot. Az ilyen jelöltek vélhetően fantomjelöltek voltak, akik valamelyik nagypárttól kapták meg a szükséges számú ajánlószelvényt. Ugyanakkor adatvédelmi aggályok is felmerülnek: tilos ugyan a kopogtatócédulákon szereplő adatokat lemásolni, de nehéz lefülelni, ha ezekből esetenként jogszerűtlenül listákat készítenek. Vagyis összességében túl sok az ajánlószelvény-gyűjtés kellemetlen mellékhatása. Ezt még 1989-1990-ben azért vezették be, mert egyáltalán nem lehetett tudni, hogy melyik pártból lesz valami, és valahogy szabályozni kellett az indulást, hogy a valóban komoly erők induljanak. Azóta viszont letisztult a kép, akár ki is lehetne váltani az ajánlószelvényeket. Ilyen lehetne a kaució, azaz elő lehetne írni a jelölteknek, hogy tegyenek le például egymillió forintot, majd ha nem szerzik meg az adott körzetben legalább a szavazatok fél százalékát, akkor ezt a pénzt elveszítenék. Nyilván a nagy pártok érdekeltek a rendszer fenntartásában, mert van elég emberük, hogy letarolják a kerületeket, a kisebbeknek így csökkennek az esélyeik.

hvg.hu: A Political Capital elemzése szerint az, hogy csak 27 jelöltet kell a pártoknak állítaniuk ahhoz, hogy országos listát is állíthassanak, jelentősen javítja a kisebb pártok indulási esélyeit.

J. A.: Valóban egyszerűbb lesz országos listát állítani, de ha az adott pártnak nem lesz lehetőleg mindenütt egyéni jelöltje, akkor a töredékszavazatok egy részére eleve esélyük sincs.

hvg.hu: Egy sajtóbeszélgetésen a Fidesz frakcióvezetője elismerte, hogy a pártban felmerült a kötelező regisztráció bevezetése, azaz csak azok szavazhatnának, akik előtte jelzik, hogy részt akarnak venni a választásokon. Milyen következményekkel járna egy ilyen változás?

J. A.: Az ötlet – ha nem szörnyen bonyolult, és nem kell valami illetéket fizetni – önmagában nem sért nemzetközi egyezményeket. Emlékeim szerint ezt először Gerő András történész vetette fel, aki azzal érvelt a regisztráció mellett az amerikai példára hivatkozva, hogy így valóban azok szavaznának, akik politikailag tudatosak, átgondolják a döntésüket és így megszűnhetne a pártok közötti populista ígéretlicit, az, hogy az utolsó pillanatban is folyik a szavazatvásárlás. Ugyanakkor a részvételt illetően miért ne gondolhatná meg magát bármelyik választópolgár az utolsó pillanatban. Jogilag tehát ennek nem lenne akadálya, ezt a Strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság is elismerte, viszont politikai ellenérvek sorakoztathatók fel vele szemben.

Nemzetközi jogilag viszont problémás lesz.

Stiller Ákos

hvg.hu: Alkotmányossági szempontból mennyire aggályos, hogy a külhoni magyar állampolgárok csak pártlistákra szavazhatnak?

J. A.: Alkotmányossági szempontból nem az, ugyanis az új alaptörvényben van egy kivételszabály, amely ezt lehetővé teszi. Nemzetközi jogilag viszont problémás lesz, mert beleütközik a választójog egyenlőségének elvébe, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is tartalmaz. Bár ezek az egyezmények elismerik, hogy az országoknak van valamennyi diszkréciójuk, hogy kiknek adják meg a választójogot, de ha már egyszer megadják, az nem lehet, hogy a választók egy része csak egy fél szavazatot kap. Vagyis senki nem írja elő jogilag, hogy megadjuk-e vagy nem adjuk-e meg a határon túl élő állampolgároknak a választójogot. A megadása az ország szuverén döntése. De ha megadjuk, akkor csak teljes szavazatot adhatunk.

hvg.hu: Hogyan lehetne megoldani, hogy a határon túli magyarok egyéni jelöltekre is szavazzanak? Azért az kiváltaná a szomszédos országok haragját, ha a területükön a magyar állam választókerületeket osztana ki.

J. A.: Számos példát találni a nemzetközi porondon, hogy akik megoldották, hogyan tették ezt. Lengyelországban például a határon túliak szavazatait az egyik varsói kerületben számolják be. Romániában a külhoniaknak külön fenntartott mandátumaik vannak, például van olyan képviselő, akit az afrikai románok választanak meg. Lehet tisztán arányos rendszert kialakítani, ahol minden választónak csak egy szavazati joga van. Többféle megoldás létezik, de olyan sehol nincs, hogy a választópolgárok egy része csak fél szavazattal rendelkezik. Egyébként mindenki azt gondolja, hogy a határon túli magyar állampolgárokon elsősorban a környező országokban élő magyarokat kell érteni. Ez azonban nem így van. A becslések szerint mintegy másfél millió magyar állampolgár él az egész világon, akiknek egy része nem is tud arról, hogy van magyar állampolgársága. Az állampolgárság ugyanis vérségi alapon továbbszármazódik, és a kivándorlás a magyar állampolgársági jog történetében általában nem jelentette az állampolgárság elvesztését, és ma sem jelenti azt. A szomszédos országokban élő magyaroknak azért nincs állampolgárságuk, mert a trianoni szerződés egyik passzusa miatt elveszítették. Körükből sokan a tavalyi, könnyített honosításról szóló törvény értelmében megkapták vagy meg fogják kapni a magyar állampolgárságot, de minden általam ismert becslés szerint ez jóval a kivándorolt magyar állampolgárok száma alatt lesz. Azt pedig még nehezebb becsülni, hogy a külhoni magyar állampolgárok közül hányan szeretnének szavazni. Ez utóbbi kérdés megválaszolása nélkül bármifajta választási tervezés szinte lehetetlen, ezért szükség lesz a külhoni állampolgárok kötelező választási regisztrációjára.

hvg.hu: A hazai nemzetiségeknek nyújtandó kedvezményes mandátumnál mennyiben vetheti vissza a választókedvet, hogy esetükben kötelező lesz a regisztráció?

J. A.: Kezdjük azzal, hogy van egy nehezen megtörhető mítosz a kedvezményes mandátumok ügyében. A politikusok rendszeresen az Alkotmánybíróságra (Ab) hivatkoznak, hogy a nemzetiségeknek parlamenti mandátumot kell biztosítani. Tény, hogy az Ab 1992-ben kimondta, biztosítani kell a képviseletet a kisebbségeknek, de ez a határozat nem említette, hogy ennek parlamenti képviseletnek kell lennie. 1993-ban a nemzetiségi törvény lehetővé tette a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, és ezzel a képviselet kérdése alkotmányos szempontból megoldódott. Érdemes megnézni, hogy az Ab mulasztásos alkotmánysértéseket tartalmazó listáján nincs rajta a nemzetiségek kedvezményes mandátuma. A kérdésére válaszolva: valamilyen regisztrációra a visszaélések kiküszöbölése érdekében szükség van.

hvg.hu: Egyes felmérések szerint Magyarországon 600-700 ezer roma van, ám a legutóbbi önkormányzati választásokra 133 ezren regisztráltak, tehát a nyilvántartásba vétel visszaveti a szavazati kedvet.

J. A.: Egyfelől a Trianon utáni Magyarországnak elemi érdeke, hogy példamutatóan bánjon saját kisebbségeivel, hiszen csak így várhat el hasonló elbánást a határon túli magyaroknak. Ez a logika azonban az elmúlt húsz évben sajnos rendszerint nem bizonyult hatékonynak. Én nem vagyok híve annak, hogy a nemzetiségeket külön kiemeljük, mert akkor ilyen alapon a többi társadalmi csoportnak, így az akadémikusoknak, az orvosoknak, a fizikai munkásoknak is képviselet lenne követelhető, ami a korporatív szemlélet felé vinné a rendszert.

Jobban szolgálja az integrációt, ha a pártok indítanak roma jelölteket.

Stiller Ákos

hvg.hu: A kormánypárti politikusok a háttérbeszélgetéseken elismerik, hogy ez nem a hazai németekről, horvátokról vagy románokról, hanem a cigányságról szól. Mert láthatóan 20 éve nincs politikai akarat a romák felzárkóztatására, viszont a parlamenti képviselet segíthetne ezen.

J. A.: Ennél jobban szolgálja az integrációt, ha a pártok indítanak roma jelölteket. A parlamenti képviselet akár segíthet is, de önmagában sem nem szükséges, sem nem elégséges. Ráadásul közjogi költségei vannak ennek, hiszen úgy torzítjuk a népképviselet arányosságát, hogy közben a kormányzóképes többség kialakulását sem segítjük.

hvg.hu: Bár cigány jelölteket nem indítanak, listáról a Fidesz és az MSZP – illetve legutóbb az LMP – is juttatott be roma képviselőket a parlamentbe, ám ennek láthatóan eddig nem volt érdemi hatása.

J. A.: Számomra nem teljesen világos, hogy mennyiben hatékonyabb a felzárkózás, ha van egy-egy kijelölt nemzetiségi képviselő a frakciókon kívül. Az egyes nemzetiségeken belül is heves politikai viták folynak, ezért naivitás lenne azt várni, hogy majd az illető az egész nemzetiség hangját egy személyben tudja megjeleníteni. Ráadásul a kedvezményes mandátumot szerzett, szavazati joggal rendelkező képviselők könnyen kerülhetnek olyan csapdahelyzetbe, hogy kiegyensúlyozott erőviszonyok esetén nekik kell eldönteniük egy-egy törvénytervezet sorsát, esetleg az ő voksukon múlik a kormány sorsa, ez pedig a bűnbakképzés melegágya. Éppen ezért magam legfeljebb a kisebbségi szószóló intézményét tartom elfogadhatónak, ahol az adott nemzetiséget képviselő nem rendelkezne a parlamentben szavazati joggal.

hvg.hu: Mit gondol, miért szerepel a koncepcióban, hogy a megyehatárokat tiszteletben tartják majd az új egyéni választókerületek?

J. A.: Ez jó kérdés, én nem látok rá meggyőző érvet. A pártszervezetek persze jelenleg részben megyei alapon működnek, de nem a választási törvényt kell a bevett pártstruktúrákhoz alakítani, hanem fordítva. Sem a mostani alkotmány, sem az új alaptörvény nem írja ezt elő. Eddig volt annyi racionalitása a dolognak, hogy megyei listák is voltak a rendszerben, vagyis a megye választási egység volt. Az új rendszerben ez azonban megszűnik, és csak egy országos lista lesz. Szerintem hasznos lenne, ha itt merészebbek lennének a tervek, a megyehatárok átvágásával ugyanis könnyebben elősegíthető lenne, hogy az egyes választókerületekben a szavazatok ugyanannyit érjenek.

(A választási rendszer átszabásáról szóló, a Fidesz koncepcióját kidolgozó Áder Jánossal készült interjúnkat itt olvashatja, a nagyobbik kormánypárt kétharmados esélyeivel foglalkozó, Tordai Csaba alkotmányjogásszal készült interjúnkat pedig itt.)