A Tárki kutatása alapján a felnőtt lakosság körében továbbra is jelentősen vezet a Fidesz-KDNP a többi parlamenti párt előtt annak ellenére, hogy az elmúlt egy évben folyamatosan olvad a támogatottságuk: tavaly november óta felére csökkent a kormánypártok szimpatizánsainak aránya. Eközben, szintén az előző egy év alatt az MSZP és az LMP tábora – kis kilengések ellenére – lényegében stagnál, a Jobbiké viszont megduplázódott, csakúgy, mint a bizonytalanoké.

Ami az elmúlt egy hónap alatt történt változásokat illeti, az 1000 fő megkérdezésén alapuló kutatás alapján a Fidesz-KDNP szavazótábora a teljes felnőtt lakosság körében a szeptemberi 24 százalékról októberre 23 százalékra, a szocialista párté pedig 10 százalékról 11 százalékra módosult.

A bizonytalanok és nem válaszolók aránya sem változott: szeptemberben a kérdezettek 51 százaléka, októberben pedig 50 százaléka tartozott ide, azaz továbbra is minden második választópolgár bizonytalan, vagy nem árulja el pártválasztását. Ez a Tárki szerint a politikai mezőben több civil mozgalom számára is lehetőséget jelent, ami az elmúlt hetekben láthatóvá is vált, ezek támogatottságát azonban ugyanezen kutatással nem tudták mérni.

A pártválasztók körében viszont a kormánypártok támogatottsága a szeptemberi 50 százalékról 46 százalékra csökkent, míg az MSZP-é lényegében nem változott, hiszen 21 százalékról 22 százalékra módosult, így a két párt támogatottsága közti különbség októberben tovább csökkent. Ebben a hónapban akár a teljes népesség, akár a pártválasztók körében nézzük, lényegében két kormánypárti szavazóra egy szocialista választó jut. Ugyanez az arány egy évvel ezelőtt, tavaly novemberben még 5:1-hez volt a Fidesz-KDNP javára. A 2011. októberi adatfelvétel viszont még az MSZP-frakció kettéválása és a Demokratikus Koalíció megalakulása előtt történt.

A másik két parlamenti párt közül a Jobbik támogatottsága nem változott, az LMP-é viszont kismértékben nőtt. A Jobbik szavazóinak aránya a teljes népesség körében 10 százalék volt mind szeptemberben, mind pedig októberben, a pártválasztók körében pedig 21 százalékról 20 százalékra változott, miközben az LMP-é a teljes népességen belül 3 százalékról 5 százalékra, a pártválasztók között pedig 7 százalékról 10 százalékra nőtt.