A vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke személyes adattal való visszaélést követett el azzal, hogy a bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek által az UD Zrt. egyik vezetőjével, Horváth Józseffel folytatott telefonbeszélgetések lehallgatás útján rögzített hanganyagát és leiratát. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

Csütörtökön Laborc Sándor tanúként elmondta, hogy nem tudja, honnan, mi módon kerültek nyilvánosságra a hangfelvételek, de az eset kapcsán volt belső vizsgálat az NBH-nál, és azt tisztázták, hogy onnan nem szivároghattak ki. A volt főigazgató hozzátette, hogy az NBH-tól a feljelentésükkel együtt átkerültek a rendőrségre, és ő ezután már nem tudta követni a lehallgatási anyagok sorsát.

Laborc több ízben is azzal tagadta meg a válaszadást, hogy szolgálati vagy államtitkot sértene. Így például akkor, amikor az ügyész arról faggatta: Kövér László vagy Demeter Ervin követett-e el bármi jogilag vagy akár erkölcsileg elítélendőt.

Ugyanakkor a volt főigazgató elmondta, hogy álláspontja szerint nem volt jogszerű, amikor Demeter Ervin arra kérte az UD Zrt. egyik akkori vezetőjét, Horváth Józsefet - aki az első Orbán-kormány idején, illetve jelenleg is magas beosztású titkosszolgálati vezető -, hogy szerezzen információkat az ő akkoriban NBH-főigazgatóként lebonyolított külföldi útjairól, illetve külföldiekkel történt találkozóiról.

Horváth az akkori ellenzéki politikustól kapott feladatot - Laborc szerint - teljesítette, a kért információkat pedig kizárólag aktív NBH-s dolgozóktól szerezhette meg.

Laborc megjegyezte: tapasztaltak olyat az NBH-nál, hogy illetéktelenek kértek adatokat arról, kiket hallgatnak le a szolgálatok. Horváth József pedig "színes belső híreket szállított a Fidesznek", és azt is Horváth terjesztette a sajtóban, hogy az UD-ügy a Fidesz ellen irányul.

Az ügyész a tárgyaláson Laborcnak azt mondta, háromszor is megkeresték írásban amiatt, hogy minősített adat, állam- vagy szolgálati titok-e az ő utazása, de a volt főigazgató erre egyszer sem adott konkrét választ. Erre Laborc úgy reagált, hogy ő igenis egyértelmű választ adott már megkeresésekor is, de most ismét megerősítette, hogy az NBH főigazgatójának külföldi útjai minősített adatok, amivel egykori, titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként Demeternek is tisztában kellett lennie.

A volt főigazgató szerint a lehallgatási anyagokból nyilvánvaló volt a rendszeres kapcsolat Demeter és az UD Zrt. vezetése között, de ennek részleteiről nem beszélhet, mert szintén minősített adatok. Az ügyész rákérdezett arra, hogy Somogyi Zoltán politológusnak, aki a vádbeli cselekmények idején az MDF-fel szoros kapcsolatban állt, adott-e át hanghordozót, erre Laborc határozott nemmel felelt.

Laborc Sándor tanúvallomásában többször is leszögezte, hogy az UD Zrt.-ügynek több ága van, és nem az a nemzetbiztonsági szempontból legjelentősebb, ami a nyilvánosság előtt zajlik. Miniszteri engedéllyel, objektumvédelmi céllal hallgatták le az UD Zrt. vezetőit, aminek kapcsán egyfelől nemzetbiztonsági kockázatot rejtő információkra bukkantak, amelyek ma is minősített adatok, másfelől viszont ami nem volt titkos, az alapján feljelentést tettek a rendőrségen.

A büntetőper jövőre folytatódik, és február elején hirdethetnek elsőfokú ítéletet.

Három éve számos bűncselekmény gyanújával indult nyomozás az UD Zrt. tevékenységével összefüggésben, és a cég vezetői a hatóságok látókörébe kerültek, ám ezek az eljárások idővel megszűntek. Azután fordulatot vettek az események, fideszes politikusok és az UD Zrt. vezetői is tettek feljelentéseket, valamint az UD Zrt. vezetői, illetve az események kapcsán hírbe hozott politikusok, például Kövér László, Demeter Ervin, Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, jelenlegi alkotmánybíró és Almássy Kornél volt MDF-es politikus polgári pereket is kezdeményeztek például Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusok ellen, és azokat jobbára megnyerték. A Szilvásy György és Tóth Károly ellen folyó büntetőper vádlottja Dávid Ibolya és Herényi Károly is.

A vád szerint Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke és egykori párttársa, Herényi Károly ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítette az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként indulni kívánó Almássy Kornélt.

Ezért Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt személyes adattal való visszaéléssel, illetve Dávid Ibolyát kényszerítéssel is vádolja az ügyészség. A vádlottak az eljárás során mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket, és többek között arról beszéltek, hogy éppen az Almássy, illetve a mögötte állók próbáltak illetéktelenül beavatkozni az MDF életébe.

A titkosszolgálati botrányok idén júniusban azzal folytatódtak, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség kémkedéssel gyanúsította meg tettesként Galambos Lajos korábbi NBH-főigazgatót, felbujtóként Szilvásy Györgyöt és bűnpártolással Laborc Sándort, valamint felbujtóként meggyanúsította még egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. társtulajdonosát.