Elsősorban rajtunk múlik, hogy mennyire változik meg az életünk az alaptörvény jövő évi hatályba lépését követően - hangsúlyozta Szájer József a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az alaptörvénynek elsődleges rendelkezései, amelyek az állam szerkezetére és működésére vonatkoznak, sok tekintetben hasonlóak a korábbiakhoz, mivel az államélet szabályai hosszú távra rögzülnek - tette hozzá.

Az EP-képviselő szerint ugyanakkor természetesen az állami életről való gondolkodás kereteit fogja megváltoztatni, ha jól sáfárkodunk vele. Hiszen ez az alaptörvény végső célokat, alapvető értékeket is megfogalmaz, mint például, hogy az államnak a polgárait kell szolgálnia - mutatott rá a politikus.

"Egy alaptörvény mégiscsak az alapvető szabályokról szól"

Szájer szerint ilyen típusú célokat korábban nem fogalmazott meg az alkotmány, de az állami életnek ezeket rögzítenie kell. Másik ilyen dolog, hogy az államnak takarékoskodnia kell a polgárok pénzével, ezek olyan elvek, amelyek tükrözik a mostani kormánynak a gyakorlatban is érvényesülő filozófiáját - mutatott rá a politikus. Szerinte egy alaptörvény mégiscsak az alapvető szabályokról szól, és a sarkalatos törvények fogják rendezni az élet azon területeit, amelyek végül az emberekhez is eljutnak.

"Nem tartottam eddig sem az alaptörvényt érintő támadásoktól, és normális zajnak tekintem azt. Minden dolog, ami új és valamilyen célt szolgál, ki kell, hogy állja ezeket a támadásokat" - tette hozzá. Szájer úgy látja, az lett volna a meglepő, ha ezek a támadások elmaradnak.

Az alaptörvényt érintő esetleges népszavazásról a politikus úgy vélekedett, hogy ez egy régi vita. A népszavazást annak idején azért vetették el, mivel egy magas részvételű parlamenti választáson nagyon erős legitimációt kapott az a szervezet, amely megalkotta ezt az alaptörvényt - tette hozzá. Szájer szerint egy népszavazás lényegesen alacsonyabb és kisebb érdeklődés mellett zajlott volna, és akkor pedig azt kritizálták volna az ellenzők. 

A teljes interjút itt olvashatja!