"Biztos vagyok benne, hogy az óvatos megnyilvánulás főként belpolitikai megfontolásoknak szól" – mondta Chikán Attila a kormányfő brüsszeli lépéséről a Népszabadságnak adott interjújában, hozzátéve azonban, hogy "a hírekből nem tudjuk pontosan, mi történt". Hozzátette: "ha ennyi időn át hangsúlyoztuk, hogy nem vagyunk rászorulva a külvilágra, teljesen nyilvánvaló, hogy lépésenként kell stratégiát váltani. De kell, határozottan és hangsúlyosan".

"Nagy meglepetést" okozott az első Orbán-kormány volt gazdasági miniszterének, hogy a második Orbán-kormány hivatalba lépésekor nem állt elő komolyabb gazdasági tervekkel. "Felkészültebbnek kellett volna lennie. Vagy ha felkészült volt, akkor annak jobban láthatónak kellett volna lennie. Gondolom, politikailag magyarázható, miért alakult így, mert abban biztos vagyok, hogy tudják, a gazdaságpolitikában terveket kell készíteni" - mondta Chikán.

"Amit aztán megtudtunk a tervekről, arról már sokszor elmondtam a véleményem, nagy gondokat láttam ezekkel kapcsolatban kezdettől fogva. A probléma másik része, hogy túl nagy szervezeti és személyi változtatásokat hajtottak végre az államigazgatásban, ami a szakmaiságnak ellentmond, és azt eredményezte, hogy az államapparátus nagyon gyengén működik. Persze ezt is értem, mert már megtapasztaltam, hogy a politikai és a gazdasági szempontok gyakran szemben állnak egymással" - tette hozzá. Chikán Attila szerint "rossz a szervezeti struktúra is. A legkézenfekvőbb probléma persze, hogy a két csúcsminisztérium között elvesznek a hatáskörök, nincs igazi központi erő, amely képes lenne irányítani a gazdaságot. Esetenként kifejezetten dilettáns dolgok hagyják el az államigazgatási szerveket, ami nem jó jel a szakmai szempontok érvényesülését illetően".

Chikán Attila

Horváth Szabolcs

A kormányzat lépéseivel kapcsolatban pozitívumokat is említett, például, hogy az elmúlt néhány hétben a kormány érzékelte, hogy változásra van szükség a gazdaságpolitikában. "Ezt mutatja, hogy felvették a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal, vagy hogy leültek tárgyalni a bankokkal. Nem találnak teljesen süket fülekre a kívülről jövő jelzések, mert csak megjelent a reálgazdaság a Magyar növekedési tervben" - mondta. Arról, hogy az iparosítás például jó irány lehet-e, Chikán Attila úgy fogalmazott, hogy "ez önmagában csupán szlogen".

"Az igazi probléma az, hogy az iparosítás mellett államosításról is szó van, az államnak túl nagy szerepet tulajdonítanak, szemben a piaci folyamatokkal" – mondta a volt miniszter. "Az egész gazdaságfejlesztésnek egyébként ez a központi problémája. Nem mindegy, milyen hangsúlyt adok az egyik vagy a másik tényezőcsoportnak. A nem kormányban szereplő közgazdászok jelentős része között az utóbbi időben létrejött egy szellemi koalíció arról, hogy az állami és a piaci szerepvállalás között túlságosan az állami felé billen a mérleg."

"Talán mert titkon belátták, hogy elveszítették a befektetők bizalmát" - tette hozzá. "A válságadók, a beavatkozások a magánjogi szerződésekbe, a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítása, a visszamenőleges törvényhozás, az adóváltozások hatásának ráterhelése a munkaadókra nem éppen a szerethető arcát mutatja az államnak. Ha igaz, márpedig én egyetértek vele, hogy a bizalom jelentősen csökkent a magyar gazdaságpolitikával szemben, akkor azt nem tudomásul kell venni, hanem azonnal el kell kezdeni helyreállítani."

Chikán Attila butaságnak nevezte, hogy a spekulánsok a tőzsdén és a pénzpiacokon a magyar forintot vagy a hazai cégek részvényeit "valami magyarellenes motivációval támadják". Szerinte igaz, hogy gondolkodás nélkül kihasználják, "ha támadási felületet adunk – csakúgy, mint teszik ezt bármely más ország esetén. Ezek a gondolatok fel sem merülnének, ha a gazdaság helyzete stabil lenne. Nekünk az lenne a dolgunk, hogy helyreállítsuk a piacok és az államok felénk irányuló bizalmát. Ehhez nem befeléfordulásra, hanem pozitív nyitásra lenne szükség. Konkrét lépések kellenek."

A szakember szerint "evidencia", hogy az adórendszer elhibázott, ésszerűsíteni kellene az intézményrendszert, visszaszorítani a korrupciót, megállítani az egészségügy és az oktatás erózióját. "Ezekhez és a többi, a tervekben esetleg megfogalmazott, de a valóságban nem kezelt gondokhoz jönnek a konkrét gazdaságtechnikai teendők" - tette hozzá, utalva többek között arra, hogy "egy olyan kis nyitott gazdaság, mint a magyar, akkor tud versenyképes lenni, ha megfelelő kutatási és innovációs bázisra épül. Ezzel szemben mi különadóztatjuk az innovatív cégeket, és rontjuk a fejlesztésre fordított vállalati pénzek felhasználásának feltételeit."

Az egykori miniszter szerint az sem eldöntött igazán, hogy ki a kormányzati gazdája a kutatás-fejlesztésnek. "Súlyos intézményi bizonytalanság van, de nemcsak itt, hanem például a kis- és közepes vállalkozások támogatásában. Nincs olyan külgazdasági stratégiánk sem, amely tényleg segítené a magyar cégek nemzetközi piacra lépését. De nonszensz az is, ami a logisztika területén történik. Ezen reálgazdasági problémák többnyire sokévesek, a gond az, hogy a jelenlegi kormány sem tud vagy nem akar ezekkel érdemben foglalkozni. Van azért pozitív példa is, jelezvén, hogy volna lehetőség cselekvésre: kétségtelen eredmények vannak a vállalkozókat sújtó bürokrácia csökkentésében" - mondta.