Fél éve még kevesen hitték volna, hogy a Fidesz szakpolitikusai által is sokat bírált KDNP-s Hoffmann Rózsa megvalósíthatja mindazokat az elképzeléseit, amelyet a közoktatásról, pontosabban a köznevelésről gondol. A vezető kormánypárt – Hoffmannal elégedetlen – politikusai arra számítottak, hogy ha a köznevelési törvény koncepciójának kidolgozását nem is sikerült a nyáron megakadályozniuk, a parlamenti vita alatt majd módosító indítványaikkal lényegileg megváltoztatják. Tévedtek – bár ez a legkevésbé sem Hoffmann Rózsának, hanem az államtitkár elképzeléseit határozottan támogató Orbán Viktornak köszönhető.

A hétfőn végszavazásra bocsátott törvényen csak-egy két fontosabb módosítást sikerült a „belső ellenállóknak” végigvinniük. Pedig nem pusztán „mezei” képviselők mentek szembe Hoffmann elképzeléseivel: a közel négyszáz módosító indítványból több mint százhetvenet fideszesek terjesztettek be, köztük Pokorni Zoltán, Lázár János és Kósa Lajos.

Az „ellenállóknak” nem sikerült kiiktatniuk a törvénytervezet egyik legfontosabb elemét, az iskolák államosítását, amely ellen elsősorban a nagyobb városok, budapesti kerületek (fideszes) vezetése tiltakozott. Jóllehet az önkormányzatoknak lehetőségük lesz majd visszavenni az iskolákat, fenntartók akkor sem lehetnek, legfeljebb működtetők.

Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán a parlamentben. Külön világ

Túry Gergely

Igaz, kisebb győzelmeket így is elkönyvelhetnek a módosító indítványokkal támadók. Ilyen például az „egész napos iskola” (valójában napközi) ügye, amely végül nem kötelező, csak választható lesz, s nem lesznek fejlesztő osztályok sem: a hétévesnél idősebb, de iskolaéretlen gyerekek továbbra is óvodában maradhatnak.

Azzal valószínűleg a törvénytervezetet bíráló fideszesek is tisztában vannak, hogy az előterjesztés egyes pontjaival a kormány könnyen saját magának állíthat csapdát. A tervezet előírja például, hogy 2014-től kötelező lesz óvodába járniuk a 4 évesnél idősebb gyerekeknek, ez alól csak a jegyző adhat felmentést. Csakhogy jelenleg sincs elegendő óvodai férőhely, s nehezen hihető, hogy két éven belül 25-30 ezer új épülne – ahogy ezt Hoffmann Rózsa ígéri.

Hasonló csapdahelyzet lehet az iskolák államosítása is azokon a településeken és fővárosi kerületekben, ahol a Fidesz a „polgári családok” szavazataira épít: a tehetősebb lakosok azzal szembesülhetnek, hogy hiába fideszes vezetésű az önkormányzat, ha az iskola, ahová a gyermekeiket járatják, egyre rosszabb állapotban van. Kevésbé valószínű ugyanis, hogy fenntartóként az állam jobb gazda lesz azon iskolák esetében, ahová eddig sok pénzt pumpált egy-egy önkormányzat. S még ha utóbbi vissza is szerződteti az intézményt, a várható forráselvonások miatt kétséges, hogy a szükséges fejlesztéseket biztosítani tudja.

Az, hogy végül milyen módosító indítványokat fogadnak el, és ezáltal mi lesz a törvény végső szövege, közvetlenül a hétfői végszavazáskor dől majd el, még ma is nyújtottak be módosító indítványokat. Nincs könnyű dolguk a képviselőknek, a több száz módosító javaslatot nehéz figyelemmel kísérni. Talán ennek tulajdonítható az is, hogy – amint arra a Ténytár blog felhívta a figyelmet – a fideszes Wittner Mária megszavazta a Demokratikus Koalíció egyik javaslatát.