Schmittnek a szerzői jogtól és a Btk.-tól sem kell már tartania
Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert még ha bizonyítást nyerne is a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.
hvg.hu: Ismeri-e a jog a plágium fogalmát?
Mezei Péter: A szerzői jogi törvény olyan kifejezést, mint plágium, nem ismer. A szó a tudományos életben, illetve a köznyelvben is elterjedt azonban, és arra az esetre vonatkozik, ha egy szerző, alkotó, a mindennapokban legtöbbször író, egy másik szerző művét, annak jelentős részét eredeti formájában vagy kisebb átalakítás után sajátjaként tünteti fel.
hvg.hu: A tudományos életben plagizálásnak minősül-e, ha két kutató ugyanazokat a forrásokat használja, a kutatásban együttműködik, majd hasonló, közel megegyező eredményekre jutnak?
M. P.: A kérdést két részre bontanám. Ha valakik ugyanazokat a jegyzőkönyveket vagy szakirodalmat olvassák, juthatnak hasonló következtetésekre, még a dolgozatuk szerkezete is lehet hasonló. Viszont annak az esélye matematikailag is csekély, hogy a két munka végül szó szerint is megegyezzen.
hvg.hu: Ha nem is ismeri a plágium fogalmát a jog, a hatályos törvények hogyan védik a tudományos értekezések szerzői jogait?
M. P.: Különféle szavak keringnek a köznyelvben erre vonatkozóan: másolás, plágium, bitorlás. Mint említettem, a plágium kifejezést a jog nem használja, a mögötte meghúzódó cselekmény azonban szerzői jogsértésként, illetve bitorlásként értékelhető.
hvg.hu: Milyen esetben beszélhetünk bitorlásról?
M. P.: A Büntető törvénykönyv (Btk.) 329. paragrafusa szerint „aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, (…) bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ehhez kapcsolódik egy értelmező rendelkezés is, mely szerint a szellemi alkotásba beletartozik a tudományos alkotás. Ide sorolandó a doktori fokozatszerzési eljárás keretében benyújtott kézirat is. Ha az értekezésben egy másik szerző alkotását anélkül használta fel a készítője, hogy az eredeti szerző nevét feltüntette volna, akkor szerzői jogsértésről beszélhetünk. Ha ez szándékos és a jogosultnak vagyoni hátránya is keletkezett, akkor bűncselekményről van szó.
hvg.hu: Bár a doktorijában nincsenek láb- és végjegyzetek, Schmitt Pál dolgozatában, ha nem is pontosan, mégis megemlíti Nikolaj Georgiev munkáját.
M. P.: Nagyon fontos, hogy a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok megsértésével kapcsolatos büntetőjogi tényállások mindig visszautalnak az adott szellemi alkotással kapcsolatos jogszabályokra, jelen esetben a szerzői jogi törvényre. Vagyis a bűntett elkövetéséhez szerzői jogsértésre van szükség. Ez plágium esetén különösen akkor valósul meg, ha a forrás, az eredeti szerző munkája a felhasználás helyén nem kerül pontosan, beazonosíthatóan megjelölésre. Magyarán nem elegendő az értekezés végén az irodalomjegyzékben feltűntetni, hogy a másodlagos mű szerzője olvasta az adott tanulmányt, könyvet. Hozzá kell tenni, hogy a szerzői jogi törvény bizonyos esetekben engedélyez úgynevezett szabad felhasználást: azaz engedély és díjfizetés nélkül felhasználható egy mű. Releváns példa az átvétel és az idézés. De még ezekben az esetekben is szükség van a szerző és a forrás pontos megjelölésére annál a résznél, ahol a mű részletét felhasználja a másodlagos mű szerzője. Ausztriában a bíróság azért is szerzői jogsértést állapított meg, mert egy kötet címoldalára kikerült egy kétsoros idézet egy versből, viszont a forrás nem a felhasználás helyén, hanem az előszóban volt megjelölve. (A külföldi plágiumbotrányokról és követkeményeikről itt olvashat részletesebben - a szerk.)
hvg.hu: Mikortól beszélhetünk bitorlásról, a szöveg mekkora részének átvétele számít annak?
M. P.: Azt, hogy egy mű milyen mennyiségben használható fel, a jogszabályok nem rögzítik. Bírósági mérlegeléssel állapítható meg, hogy a felhasznált részlet az eredeti, illetve a másodlagos mű mekkora hányadát képezi. Az eljáró bírónak kell eldöntenie, hogy a kérdéses mennyiség a felhasználás célja szempontjából elfogadható-e. Ha a másodlagos műben a felhasznált mennyiség kimagasló, mondhatni túlzottan sok, akkor ez azt a kérdést is felveti, hogy a másolatot, átvételt tartalmazó anyag önálló, eredeti műnek tekinthető-e még.
hvg.hu: Mikor beszélhetünk vagyoni hátrányról?
M. P.: A Btk. alapján vagyoni hátrány a vagyonban keletkezett kár és az elmaradt vagyoni előny. Az utóbbi például azt jelenti, hogy az adott mű jogszerű felhasználása, kiadása azért hiúsul meg, mert az adott tartalmat valaki előtte már egyszer közzétette. A hvg.hu-n olvasott cikkek alapján a Schmitt-ügyben nem olyan egyszerű megállapítani a vagyoni hátrányt. Nem tartom valószínűnek, hogy az eredeti mű értéke csökkent volna a felhasználás révén. Ugyanakkor nem tudok arról sem, hogy bárkinek felhasználási szerződése lenne a Georgiev-kötet kiadására, tehát az elmaradt vagyoni előnyt sem lehetne egykönnyen megállapítani.
hvg.hu: Ez azt jelenti, hogy a Schmitt-ügyben alkalmazhatatlan lenne a bitorlás tényállása?
M. P.: Így van. De még ha beszélhetnénk is bitorlásról, akkor is elévült volna már. 1992-ben történt a felhasználás, így már 1995-ben elévült a cselekmény.
hvg.hu: Polgári per még indítható?
M. P.: A magyar szerzői jogi jogsértések esetén a szerzői jogi törvény mellett mögöttes jogszabályként megjelenik a Polgári törvénykönyv. Ez is konkrétan rögzíti az elévülés esetkörét, és 1992 óta már a polgári jogi követelések is elévültek.
hvg.hu: Csakis a szerzői jog sérült ebben az esetben, vagy esetleg a magán- és közokirat-hamisítás is szóba jöhet a Schmitt-ügyben?
M. P.: Felmerülhet, habár ezt csak akkor tartom elképzelhetőnek, ha a kérdéses értekezést más személy készítette el a doktorjelölt helyett. Ennek realitását nem tudom megítélni, de még történt volna is ilyen bűncselekmény, akkor már ez is elévült. Tehát úgy értékelem, hogy ebben az esetben már nem lehet jogi lépéseket tenni a felhasználás miatt. Indíthatók persze eljárások - itt a doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos eljárásokra gondolok -, de ennek megítélésben én nem vagyok kompetens. (Az interjú január 12-én, csütörtökön készült. Pénteken a Semmelweis Egyetem dékánja bejelentette, nincs okuk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál doktoriját, így nem indul vizsgálat vagy eljárás - a szerk.)
hvg.hu: A Schmitt-ügytől elrugaszkodva: szerzői jogi jogsértések esetén ki jogosult pert indítani, bírósághoz fordulni?
M. P.: A felhasznált mű szerzői jogosultja nyújthat be a bíróságra keresetet. Ha a szerző időközben elhunyt, akkor a magyar jogszabályok szerint a szerzői jogok örököse vagy örökösei. Hozzá kell tenni, hogy a szerzői jogok területileg behatároltak, azaz a magyar szerzői jogi törvény csak Magyarországon irányadó. Ha a felhasználás nem Magyarországon történt, akkor ennek az országnak a törvényei az irányadóak. Ilyenkor meg kell nézni, hogy az adott állam törvényei kinek biztosítanak szerzői jogosítványokat. Abban viszont nincs különbség az egyes országok előírásai között, hogy a szerzők vagyoni jogai örökölhetők. Persze az is elképzelhető, hogy a szerzői jogok gyakorlására nem a mű eredeti írója, szerzője jogosult, mert mondjuk egy felhasználási szerződés keretében valaki másnak engedélyezte a szerzői jogok gyakorlását.
hvg.hu: Lehet ilyen egy kiadó, vagy egy, a kutatásra ösztöndíjat adó, intézmény, alapítvány is?
M. P.: Ez is elképzelhető. Tipikusan a kiadók szoktak felhasználási jogot szerezni egy-egy könyv többszörözésére, terjesztésére, interneten való közzétételére. A szerzővel kötött szerződésbe többnyire bekerül, hogy a kiadó mennyi ideig kapja meg ezeket a jogokat.
| Névjegy |
Mezei Péter a szerzői jog szakértője, egyetemi docens a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Doktori fokozatát 2010-ben szerezte a digitális sampling és a fájlcsere szerzői jogra gyakorolt kihívásairól írt értekezésével. Mezei a Szerzői jog a XXI. században blog szerzője. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Elégedetlenek voltak, mégis dicsérték Schmitt doktoriját a tanárok
Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.
Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül
Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.
Index: eltűnt Schmitt egyetemi szakdolgozata
Nincs meg Schmitt Pál köztársasági elnök egyetemi szakdolgozata - írta az Index, amely azt követően próbálta meg felkutatni a szakdolgozatot, hogy a hvg.hu kiderítette, az államfő doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával.
"A kutyát sem érdekelné, hogyan doktorált le" - a bíráló a Schmitt-ügyről
Nem változtatta meg véleményét Schmitt Pál dolgozatáról a hvg.hu által nyilvánosságra hozott ügy, ma is "alapos, tanulságos" munkának tartja a jelenlegi államfő 1992-ben született kisdoktori dolgozatát az egyik bíráló, Kertész István. Az ókortörténész professzor hihetőnek tartja az államfő hivatalának álláspontját, és "polgári lelkiismerete berzenkedik" a Schmitt ellen indult "politikai támadásoktól". Azt viszont elismerte, hogy ő soha nem tulajdonítaná el kollégái kutatási eredményeit. Állítja: húsz évvel ezelőtt jóhiszeműen járt el, mert az egyetem rektora és a dolgozat másik bírálója meggyőzte, hogy a disszertáció megfelel az intézmény támasztotta feltételeknek.
Nem fényképezhette le Schmitt doktoriját az Origo fotósa
Szerzői jogok védelmére hivatkozva nem fotózhatta le Schmitt Pál doktori disszertációját az Origo fotósa a Semmelweis Egyetemen. Az egyetemi könyvtárban a szerzői jogi törvényre hivatkozva a portál munkatársa csak a dolgozat borítóját fotózhatta le, de olvasható felvételt nem készíthetett a disszertáció tartalmáról.
Lemondatná Schmittet egy jobboldali véleményportál
Az elnöki hivatal tekintélyének megmentéséért, de legalábbis megőrizve az esélyt az újjáépítésére, Schmitt Pálnak haladéktalanul le kellene mondania - írja Szerintünk című szerkesztőségi állásfoglalásában a Jobbklikk.hu véleményoldal.
Hoffmann Rózsáék nem mondanak semmit Schmitt-ügyben
Nem kíván állást foglalni Schmitt Pál plágiumgyanús disszertációjával kapcsolatban a Hoffmann Rózsa vezette közoktatási államtitkárság, amely tavaly ősszel főiskolai és egyetemi hallgatók figyelmét hívta fel arra, hogy bűncselekményt követ el, aki sajátjaként nyújt be más által készített diplomamunkát.
Schmitt-ügy: megszólalt a SOTE dékánja
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja szerint nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját.
