Miközben a magyar tudományos közélet hitelét veszélyeztető üggyel kapcsolatban Schmitt Pál mindössze annyit nyilatkozott a rádióinterjúja óta, hogy áll elébe a vizsgálatoknak, a SOTE-n belül komoly nehézségekbe ütközik a vizsgálóbizottság felállítása. Lapunknak az egyetemi viszonyokat jól ismerő források megerősítették azokat a sajtóhíreket, miszerint a dolgozat kivizsgálására alkalmas szakértők ódzkodnak, illetve félnek attól, hogy ha Schmitt Pál doktoriját elbírálják, esetleg hátrányt szenvedne a karrierjük. A Népszabadság arról írt, hogy a SOTE külföldi szakértőket vonna be a vizsgálatba, de ezt egyetemi forrásaink nem erősítették meg.

Szándék van

A SOTE-n belül egyébként hírzárlat van és nyilatkozatstopot rendeltek el. Ennek ellenére több forrásból is úgy értesültünk: az egyetem - féltve presztízsét - pontot szeretne tenni az ügy végére, bár az sem kizárt, hogy a vizsgálatok akár jövő őszig elhúzódnak, miután az egyetem időkorlát nélküli vizsgálatot folytat majd le. Úgy tudjuk, hogy a vizsgálatot - az ügy kirobbanása utáni napokban - a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Pálinkás József is sürgette a SOTE vezetésénél. Az egyetem rektora, Tulassay Tivadar január 18-án valóban találkozott Pálinkással, de az MTA sajtóosztálya nem erősítette meg, hogy a Schmitt-ügy akkor szóba került kettejük között. (Az MTA mindössze annyit válaszolt az ezt firtató kérdésünkre, hogy a már január első napjaiban lefixált találkozón "számos kérdésről egyeztettek".)

Az ügy kirobbanása óta többen elvárták, hogy a kormányfő is szólaljon meg, elvégre Schmitt Pál Orbán Viktor személyes választása nyomán lett köztársasági elnök. Orbán Viktor mindeddig nem szólalt meg, úgy tudjuk, nem is fog, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő ellenben "bulvárkacsának" minősítette az ügyet, míg Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta az ATV-nek, a kormány dolga, hogy minden esetben kiálljon az elnök mellett. Ez az álláspont azóta sem változott.

Jelképesen már megfosztották Schmitt Pált a doktori címétől - kattintson képeinkért!

Fülöp Máté

Schmitt Pál az ausztriai Innsbruckban tartózkodott, amikor január 11-én a kora délutáni órákban a hvg.hu közzétette: az államfő 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része - azon túl, hogy nem felel meg az egyetemi értekezés alapvető követelményeinek és számtalan helyesírási hibát tartalmaz - szinte szóról szóra megegyezik a 2005-ben elhunyt Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Néhány órával cikkünk közzététele után a Köztársaság Elnöki Hivatal (KEH) közleményben állította: Georgiev és Schmitt ismerték egymást, közösen kutattak, és ebben az időszakban több „résztéma megtárgyalása során együttműködtek”. Egy napra rá lapunk utolérte Georgiev lányát, aki elmondta: kizárt, hogy édesapja és Schmitt együtt dolgoztak volna az ominózus tanulmányon.

A köztársasági elnök ekkor még nem szólalt meg az ügyben, de néhány nappal később a Magyar Rádióban nyilatkozott. Csakhogy az interjúban elmondottak és a KEH által kiadott közlemény tartalma között ellentmondások vannak, Schmitt Pál pedig azóta sem tudta érdemben cáfolni lapunk állítását. A rádiónak adott interjújában az államfő lényegében elismerte, hogy 180 oldalt átemelt a bolgár szerzőtől, de azt állította, hogy ez csak amolyan „törzsanyag” volt, a következtetések viszont a sajátjai. A hvg.hu azonban egy későbbi cikkében Schmitt ezen állítását is meg tudta cáfolni: Schmitt következtetéseit is Georgievtől vette át. Később kiderítettük azt is, hogy a köztársasági elnök nemcsak Georgievtől, de egy német szerzőtől, Klaus Heinemanntól is emelt át szóról szóra hosszú oldalakat. Heinemann és Schmitt egészen biztosan nem dolgozott együtt, a német kutató ugyanis az Index megkeresésére közölte: nem is hallott még Schmitt Pálról.