Szerdán tárgyalja a kormány Tarlós István javaslatát a BKV finanszírozásának megoldásáról. A számítások szerint az eddigi támogatásokon felül 21 milliárd forintra van még szükség, hogy a cég idén ne legyen veszteséges. A főváros kész befizetni az összeget, ha a kormány jogszabálymódosítással lehetővé teszi bevételeinek növelését. Tarlós nyolc lehetőséget tárt a kormány elé, amiből a gazdasági tárca csak egyet támogat: a havi tízezer forintos úthasználati díjat – számolt be az Index.

Az Origo megkérdezte a tervekről a főpolgármestert, aki azt mondta: "egy kerületi polgármester ötlete a havi tízezer forintos budapesti útdíj, sem én, sem a budapesti városvezetés nem támogatja". Tarlós azt is hozzátette: nem tudja, hogy a minisztérium miért ezt a megoldást támogatja. Tarlós délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta: a matricás útdíj bevezetésére vonatkozó elképzelés nincs a javaslatok között.

A főpolgármester véleménye szerint a főváros által javasolt behajtási díj teljesen más, nem lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé: "ha egy kerületi polgármesternek ilyen javaslata van, azt a maga nevében adja elő". A főváros kormánynak küldött javaslatai között szerepel az úgynevezett dugódíj, ami egy behajtási díj, de nem hasonlít a matricás javaslatra. Ennek a technikai feltételeit is biztosítani kell, ami csak uniós támogatással képzelhető el - tette hozzá.

MTI / Honéczy Barnabás

Az úthasználati díjat a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kell váltani, papíralapú matrica formájában, ára a BKV-bérlethez hasonlóan havi 10 ezer forint lehet, meglétét pedig a rendőrség ellenőrizné - áll abban az anyagban, amit a kormány szerdai ülésén tárgyal. A dokumentumban lévő számítások szerint a bevezetést követően a 600 ezer fizetésre kötelezett gépkocsi tulajdonosa - 50 százalékos fizetési hajlandóságot és 10 százalékos autóletételt feltételezve - egy év alatt 32 milliárd forintot fizetne be a kasszába.

Az anyag emellett számol a kockázatokkal is: az ellenőrizhetetlenség miatt még az 50 százalékos fizetési hajlandóság is kétséges, jelentős felháborodást vált ki a közvéleményből, és igazságtalan a keveset autózókkal szemben.

Tarlós az Index birtokába került levelében több megoldási lehetőséget is felvázolt a bevételnövelésre: a kerületek-főváros forrásmegosztás arányainak módosítását úgy, hogy az átcsoportosítást csak tömegközlekedésre lehessen költeni, az agglomerációs települések bevonását, a parkolási bevételek átcsoportosítását a fővároshoz, az iparűzési adó emelésének lehetőségét, vagy éppen a tömegközlekedés 27 százalékos áfájának 5 százalékosra csökkentését.