szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tizennegyedik évértékelőjébe vág bele jövő kedden Orbán Viktor. Bár a tavalyi beszéd alapján a megújulás évén vagyunk túl, ezt azóta a kormányfő is megcáfolta. Egekben az államadósság, az egymillió új munkahelynek még a töredéke sem jött össze, van viszont új alkotmányunk, és a "röghöz kötésnek" köszönhetően a fiatalok is kisebb eséllyel hagyják itt az országot.

A tavalyival azonos időpontban, ismét február 7-én tartja szokásos évértékelő beszédét Orbán Viktor a Millenárison. A miniszterelnök 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit. Megnéztük, milyen jövőképet vázolt fel 2011-es beszédében, és ebből mi valósult meg.

2012: elrugaszkodás vagy túlélés

Orbán Viktor egy évvel ezelőtt még azt mondta: 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz. Már akkor is figyelmeztetett, hogy a sikert semmi sem garantálja, hiszen „ez csak egy emberi terv, de sok millió magyar ember közös terve”, 2012 januárjában pedig már ő maga ismerte el, hogy borul a rendszer. Ahogy az EU-csúcs után fogalmazott: "Túl kell élni a 2012-es évet, de 2013 jó év lehet, sokkal könnyebb. Teljesen át kell dolgozni a költségvetést, ez egy komoly újratervezés lesz”.

A kormányfő egy évvel ezelőtt azt is elmagyarázta, mit is takar a megújulás: „az újjászületés az, hogy hosszabb sodródás után ellenállhatatlan erővel vesszük kezünkbe a sorsunkat”. Ez az erő azonban szintén nem bizonyult olyan ellenállhatatlannak. Bár a kormányzati kommunikáció ősszel még másról sem szólt, mint arról, hogy nem kérünk az IMF-ből, november közepén aztán mégis kipattant a hír: új típusú együttműködésről kezd tárgyalásokat a kormány az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében a Nemzetközi Valutaalappal. S bár decemberben még mutatott némi ellenállást, Orbán Viktor január 30-án este már kitörő lelkesedéssel beszélt az újonnan elfogadott uniós pénzügyi paktumról is, amely „óriási siker Magyarország számára”.

Orbán Viktor évértékelője 2011 februárjában
©

Pedig a hegyi mentő is tudja

Szintén nagy hangsúlyt kapott a tavalyi beszédben az államadósság elleni küzdelem és a munkanélküliség felszámolása. „Hadat üzenünk az államadósságnak, és ha nem gyűrjük le, ő fog végérvényesen maga alá gyűrni […] A hegyi mentő tudja, hogy a lavina nem fog kitérni, nekünk is tudni kell: sem a válság, sem az adósság elől nem tudunk kitérni. Ne higgyük, hogy összehúzzuk magunkat, és a veszély majd valahogy elmegy, mert ez az út az összeomláshoz vezet” - mondta tavaly februárban a miniszterelnök.

Ez a küzdelem sem áll túl jól: a Magyar Nemzeti Bank január elején 82,6 százalékos GDP-arányos államadósságról számolt be (22 931 milliárd forint). Ez még az előzetesen közölt adatnál is több, ennél magasabban utoljára 1995-ben járt a mutató. Az államadósság zsugorításába Orbánék a válságadók bevezetésével, a nyugdíjrendszer átszabásával, illetve a szerinte világszínvonalú adórendszer átalakításával vágtak bele. Az adó- és nyugdíjrendszer átgyúrása azonban szintén igen visszásra sikerült.

A válságadók bevezetésének egyik legnagyobb hibája, hogy döntően külföldi vállalatokat érintett, ezzel pedig jelentősen rontotta a befektetői bizalmat és a magyarországi üzleti környezetet is. A telekomadó bevezetése miatt az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen, amely azt eredményezheti, hogy az így befolyt összeget 2-3 éven belül vissza kell fizetnünk. Ahogy arra az IMF is rámutatott, az adórendszer átdolgozásának legnagyobb hátulütője, hogy a legalacsonyabb keresetűeket sújtotta a leginkább, erre pedig rátett egy lapáttal az adójóváírás kivezetése is. Ennek kompenzálására nagyon magas minimálbért határoztak meg, ami viszont elriasztja a cégeket attól, hogy tisztán foglalkoztassák munkavállalóikat.

A nyugdíjrendszer átszabása tulajdonképpen a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását jelentette: a kormány mintegy 2700 milliárd forintot vett át a pénztáraktól. Ebből 528 milliárd ment el a költségvetés folyó kiadásaira, 1350 milliárd pedig államadósság-csökkentésre. Bár a kormány tervezi a nyugdíjrendszer átalakítását, amely egy egyéni számlás rendszert jelentene, ennek részletei még nem ismertek.

Az előzetes utalások alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a svéd modell magyarországi változatát tervezik bevezetni. Az eddigi lépések azért is felemásak, mert bár a nyugdíjrendszert meg akarták tisztítani a szociális elemektől, gyakorlatilag csak annyi történt, hogy a szociális jellegű kiadásokat a nyugdíjalapból áthelyezték egy másik alapba, a rokkantjogosultság felülvizsgálata viszont még mindig nem kezdődött el.

Feszült közönség
©

Ami a munkanélküliség alakulását illeti, bár a KSH legfrissebb adatai szerint 1,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta a tavalyi év hasonló időszakával szinte teljesen megegyező 10,7 százalékon áll. A választási kampány során megígért egymillió új munkahelytől tehát még mindig igen messze járunk. Az inaktívak, illetve a munkanélküliség egyébként már Orbán Viktor első, 1999-es évértékelőjében is hangsúlyos volt.

A szellemi táplálék

A munkahelyteremtés mellett Orbán szerint „a szellem táplálására is szükség van”, ennek fényében pedig a kulturális életet is jelentősen átszabták - még ha nem is kormányzati szinten. Az Új Színház élére a magát nemzeti radikálisként definiáló Dörner Györgyöt nevezték ki, összevonják a Nemzeti Galériát a Szépművészeti Múzeummal, 20 százalékos zárolást hajtottak végre a közgyűjteményeknél és művelődési intézményeknél, új kézbe került a Gödör, és így vagy úgy, de megszűnt a Tűzraktér és a Zöld Pardon is.

„2010-ben kiengedtük a magyar szellemet a palackból” – mondta 2011-ben Orbán Viktor, azt viszont nagyon hiányolta, hogy ennek nyoma sem volt az alkotmányban. Erre segítettek rá azok a 20 millió forintért megrendelt festmények, amelyeket az egyes fideszes forrásaink szerint is „elszabadult hajóágyúként” működő Kerényi Imrének köszönhetünk, azok a 10 ezer forintért megrendelhető kiadványok, amelyek az alkotmányt hivatottak népszerűsíteni, illetve az önkormányzatokon elhelyezett alkotmány asztalai is.

"Magyarországnak olyan alkotmányra van szüksége, amely lezárja a múltat" - fejtegette egy éve Orbán, ezt pedig sikerült is elérniük azzal, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe belevették: az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Ütős módszer, némi disszonancia

Sokszor emlegetett szólam Orbán évértékelőiben, hogy itt, Magyarországon kell boldogulni. Ez korábban pártpolitikai üzenet is volt, amellyel ellensúlyozták Gyurcsány Ferenc hírhedt kijelentését, miszerint "el lehet innen menni". Orbán 2011-ben is úgy fogalmazott: „Nem mondhatunk le a fiatalokról, küzdeni kell értük, meg kell tartani őket”. Ezt az irányvonalat remekül alábástyázza az új felsőoktatási törvény "röghöz kötő" rendelete, mely szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben legalább hat-, tíz-, tizenkét évet bármikor, Magyarországon dolgoznak.

Készül az új beszéd
©

A változás pikantériája, hogy 2008-ban A szólás szabadságában Orbán Viktor még egészen másképp beszélt: fontos, hogy "Magyarországon minden szegény sorba született, de tehetséges gyerek eljuthasson az egyetemre". Épp ezért szavaztatott a Fidesz néhány nappal e kijelentés után a fejlesztési részhozzájárulás címen a Gyurcsány-kormány által bevezetett tandíj ellen. A 2008-as Orbán szerint a diplomázott fiatalok külföldre távozása még kifejezetten üdvös volt Magyarország számára, ha néhány év múlva vissza is jönnek. Ha pedig nem jönnek vissza, a kormányfő szerint nem az ő hibájuk, mert a politikusoknak kell megteremteniük azokat a lehetőségeket, hogy legyen hova hazajönni.

Viszkető tenyerek

Orbán tavaly az elmúlt évek hibájának nevezte, hogy „a hatalmon lévők hátat fordítottak az embereknek és az igazságnak, így utóbbi kettő összetalálkozott”. „A tenyerek viszketése nem múlt el, a kormánybiztos úr iparkodjon, mert igény az van rá” - "üzente" akkor az elszámoltatásra utalva Budai Gyulának. Bár Budai Gyula belevágott, munkássága nem egyértelműen eredményes: legutóbb múlt hétfőn vesztett pert a bábolnai polgármesterrel szemben, akinek megsértette a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.

A tavalyi beszédben a kistelepülések közbiztonságának kérdése is előkerült akkor, amikor Orbán azt mondta: „Vannak, akik úgy gondolják, hogy segélyen élni kényelmesebb, ebből-abból pénzt is lehet csinálni, például tyúklopásból. Ezt a problémát meg kell oldani, mert komoly társadalmi feszültséget okoz”. Ezek a feszültségek azonban szintén nem csökkentek, elég, ha a gyöngyöspatai, hajdúhadházi, vagy hejőszalontai eseményekre gondolunk.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az IKEA üzeni, hogy nem engednek be egyszerre mindenkit

Az IKEA üzeni, hogy nem engednek be egyszerre mindenkit

Fucsovics elődöntős Rotterdamban

Fucsovics elődöntős Rotterdamban

Kásler Miklós arra kéri az embereket, legyenek fegyelmezettek

Kásler Miklós arra kéri az embereket, legyenek fegyelmezettek