A Duna egyelőre jégmentes, de víztömegének áthűlése fokozódik, a parti jég mellett szórványosan már megindult a gyenge jégképződés, Komárom-Esztergom között mérsékelt, de erősödő jégzajlást észleltek, a Tiszát pedig kisebb megszakításokkal állójég jellemzi egészen a déli országhatárig - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője vasárnap az MTI-vel.

Hízik a jégpáncél

Molnár Béla tájékoztatása szerint a Duna mellékfolyói tekintetében az elmúlt naphoz képest az állójeges szakaszok hossza és a jégvastagság növekedése figyelhető meg. A Rábán és a Lajtán néhány szakaszon az egymásra rakódott jégtáblák összetorlódtak, azok állapotát folyamatosan figyelemmel kísérik.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

AP

Hozzátette: a Tiszán kisebb megszakításokkal állójég alakult ki, a korábbi zajlójeges szakaszok is beálltak, Gergelyiugornya és Tiszaszalka között 9 kilométeres hosszúságban 60 centiméter vastag összetorlódott állójég alakult ki. A Tisza mellékfolyóit szintén kisebb megszakításokkal állójég borítja. Az állójég vastagsága a mellékfolyókon átlagosan 7-15 centiméter.

A Balatonon a part mentén összefüggő, a tó középen szakadozott felszínű, változó vastagságú jég mérhető, átlagos vastagsága 8-10 centiméteres, ez a partvédőművekre nem jelent veszélyt. A Velencei-tó jégvastagsága növekedett, vasárnap reggel 10 centimétert mértek - részletezte, kitérve arra, hogy a Pátkai tározó vízvízszintje változatlan 517 centiméternyi, a jégvastagság 12 centiméter.

Még hidegebb időszak jön

A hidrometeorológiai helyzetről a főigazgató úgy nyilatkozott: a hőmérsékleti előrejelzés alapján a hideg idő folytatódik, sőt a jövő hét második felében - az éjszakai órákban - jelentősen fokozódik.

Közlése szerint a magyarországi vízfolyások duzzasztás-mentes szakaszain továbbra is igen alacsony vízállás mellett, apadó, illetve alig változó vízmozgások a jellemzők, amelyekben a tartós hideg miatt a következő napokban változás nem várható. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előre jelzett és a lehullott hó mennyiség mind a magyarországi, mind a külföldi vízgyűjtő területeken a hóban tárolt vízkészlet növekedését jelenti.

AP

Molnár Béla rámutatott: a hóban tárolt vízkészlet meghatározását a VITUKI Országos Vízjelző Szolgálat modellszámítással készíti, amely pontosításához a szomszédos országok észlelőhálózatainak adatait is felhasználják. A vízügyi szolgálat a számítások eredményeit, a meteorológiai előrejelzéseket és tapasztalataikat figyelembe véve készül fel az ár- és belvízvédekezésre. Összességében a hóban tárolt vízkészlet a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén az átlagos értékeknél némileg magasabb - fűzte hozzá.

Készenlétben a jégtörő hajók

A Tisza és a Duna jeges árvíz elleni védelmét összesen tizenhárom jégtörőhajó biztosítja a kiszolgáló hajókkal együtt. A Tiszán január 31-én, a Dunán pedig február 3-án rendelt el elsőfokú jégvédekezési készültséget az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT).

A Tisza és a Duna jeges árvíz elleni védelmét összesen tizenhárom jégtörőhajó biztosítja a kiszolgáló hajókkal együtt. A Tiszán Tokajban négy, Tiszalökön és Kiskörén két-két jégtörőhajó, illetve a Dunán Baján három,  Gönyűben pedig két jégtörőhajó áll készenlétben. A hajók mindaddig a kijelölt helyeken állomásoznak, amíg a jeges árvíz veszélye fennáll - tette hozzá.

AP

Jelenleg egyetlen folyón sem alakult ki olyan helyzet, amely a jégrombolást indokolttá tenné, azonban az elkövetkező napokban a tartós hideg miatt minden folyó esetében a jégjelenségek erősödésére, az állójeges szakaszok és a jégvastagság folyamatos növekedésére kell. A vízügyi szakemberek folyamatos jégfigyelő szolgálatot látnak el és gondoskodnak a jégtörőhajók, úszójárművek jégtelenítéséről. A motorok járatásával és a kormányművek átmozgatásával 24 órán keresztül melegen tartják a jégtörő hajókat, ellátják a jégkormányzási feladatokat a kikötők területén - részletezte a főigazgató.

A Kiskörei, illetve a Tiszalöki Vízlépcsőnél, valamint a siófoki nagyműtárgyaknál folyamatosan üzemelnek a jégtelenítő és vízforgató berendezések a létesítmények üzemképességének megőrzése érdekében.