Immáron több mint hatéves múltra tekinthet vissza a hvg.hu NetHangulat index, és ez idő alatt rengeteg látványos emelkedést, mélyrepülést, fordulópontot jegyezhettünk fel. Az egyik legutóbbi fordulatot a 2010-es országgyűlési választások hozták, hiszen a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt.

A következő fordulat tavaly novemberben következett be, arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetezők közhangulatára. Az index ettől kezdve hónapról hónapra alacsonyabb értéket vett fel, az év végére pedig már csak 13 ponton állt, amely 27 ponttal múlta alul a választások utáni értéket, és mindössze 3-mal volt magasabb, mint az eddigi abszolút minimum (amely a Gyurcsány Ferenc távozását követő kormányfőkeresés időszakához kötődik).

Nem lett trend

Ez a negatív tendencia tört meg januárban, hiszen az index értéke ezúttal nőtt, ráadásul jelentős mértékben, 4 ponttal – ekkora javulást 2010 nyara óta nem mértünk. A növekedés azonban átmenetinek bizonyult, januárról februárra ugyanis ismét csökkent az index értéke, ezúttal 2 ponttal, és most 15 ponton áll. A jelenlegi érték ugyan 2 ponttal magasabb, mint a decemberi – és nagyjából a tavaly őszi szintnek felel meg –, de 8 ponttal alulmúlja a 2010-es választások előtti szintet.

A hvg.hu NetHangulat index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt:

Általában milyennek látja Magyarország helyzetét? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt hat évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben. A választások előtt márciusban 81 százalék volt a pesszimisták aránya, májusban viszont csupán 58 százalék. Legutóbbi mérésünkkor 90 százalék gondolta úgy, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, és mindössze 8 százalék volt ellenkező véleményen.

Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? (%)

Az elmúlt egy hónapban leginkább azokban a demográfiai szegmensekben romlott a közhangulat, amelyek rendszerint optimistábbak, mint az átlag. Ennek ellenére a férfiak körében még mindig magasabban áll az index (17 ponton), mint a nők körében (14 ponton) – ugyanakkor a budapestiek már nem derűlátóbbak, mint a vidéken élők, és az 50 évnél idősebb internetezők esetében sem haladja meg az index értéke jelentősen az átlagos szintet.

Lejtőn a közlekedési helyzet

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország helyzetére vonatkozó mutató korántsem írt le akkora utat, mint az általános közhangulatot jelző főindex. Ez az index a választások előtti hónapban 26 ponton állt, és ennél csupán 4 ponttal magasabb értéket tudott elérni az elmúlt egy évben: júliusban és októberben állt 30 ponton. 2011 jelentős részében 25 pont körüli értéket mértünk – ehhez képest novemberben következett be egy nagyobb törés, amikor 3 pontot esett az index, majd decemberre újabb egypontos csökkenést regisztráltunk, így az év végén 21 pontra esett. Januárban ennek a mutatónak is nőtt az értéke 3 ponttal, ám februárra éppen ugyanekkora visszaesést mértünk – az index jelenleg ugyanúgy 21 ponton áll, mint a tavalyi év utolsó hónapjában.

Az internetezők most szinte minden tényező mentén valamivel rosszabbnak látják a helyzetet, mint januárban. Leginkább azonban a közlekedés területén látnak visszaesést (ami magyarázható a Malév csődjével), de nemzetközi megítélésünkben is negatív változást érzékelnek. A közlekedést illetően ráadásul a helyzet további romlására számítanak, az országimázs tekintetében viszont éppen ellenkezőleg: a helyzet jelentős javulását valószínűsítik. Számottevő javulást várnak emellett az ország gazdasági helyzetében is, a többi tényezőt illetően ugyanakkor már nem ilyen derűlátóak.

A fentiekből adódóan az internetezők jövőbeli várakozásait jelző aggregált mutató éppen úgy 21 ponton áll, mint az aktuális helyzet mérőszáma – összességében tehát a netpolgárok nem számítanak változásra egy éven belül.

Egyéni szinten nem tűnt el az optimizmus

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Ellentétben az országindexszel, a személyes helyzetre vonatkozó mutató a hat év alatt egyetlen alkalommal sem vett fel kifejezetten alacsony értéket – többnyire a 40-50 közötti tartományban mozgott, és legalacsonyabb értéke is meghaladta az országindex maximumát. Tavaly év végén és januárban is az index 42 ponton állt, februárban viszont egypontos csökkenést követően 41 pontot mértünk. Ez az érték „csupán” 6 ponttal alacsonyabb a választások körüli szintnél.

Úgy tűnik tehát, hogy miközben az általános közhangulat jelentősen romlott a választások óta, és az ország helyzetét is rosszabbnak látják az internetezők most, mint 2010 tavaszán, addig saját személyes életükben ezt a negatív tendenciát kevésbé érzékelik, és úgy általában véve is sokkal pozitívabbnak ítélik meg személyes helyzetüket, mint az országét. Emellett – ahogy azt a várakozásokat jelző index 45 pontos értéke mutatja – a netpolgárok saját életükben még mindig számítanak javulásra, leginkább anyagi helyzetüket illetően – még ha nem is olyan mértékűre, mint másfél évvel ezelőtt.

Csökkent az EU-ba vetett bizalom

Míg januárban a közhangulat javulásával párhuzamosan szinte az összes vizsgált intézmény bizalmi indexe nőtt, addig most a NetHangulat index csökkenése mellett gyakorlatilag minden szervezet indexe esett néhány tizedpontot. Az általános csökkenésből is kitűnik azonban a nemzetközi szervezetek presztízsének romlása. Legnagyobb mértékben – 5 tizeddel – az Európai Unió iránti bizalom csökkent, aminek hátterében az Európai Bizottság Magyarország elleni szankciókra tett javaslata állhat.

Intézmények bizalmi indexe (1-10 skálán)

A felmérést az NRC 2012. február 23. és 27. között végezte ezer internethasználó online megkérdezésével. Az adatbázist a Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.