A tűzoltóság idén életbe lépett átszervezése is oka annak, hogy kedden kora délután egy kigyulladt pomázi házban meghalt egy 82 éves nő, férje és fia pedig füstmérgezést szenvedett - véli Leidinger István tűzvédelmi mérnök, a Pomázi Önkéntes Tűzoltóság vezetője. A tűzoltóparancsnok a hvg.hu-nak arról számolt be, hogy körülményes riasztási rendszer miatt nem tudták kimenteni a házban lakókat: a vészhívás ugyanis nem közvetlenül hozzájuk, hanem a Pest megyei központba fut be, ráadásul a tűzoltók félreértették az utcanevet és más címre mentek. Az ügy körülményeit egyébként a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közigazgatási eljárás keretében vizsgálja.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy a tűzoltóság átszervezése miatt komolyan aggódtak a fővárosi tűzoltók is, főleg azért, mert az új rendszerben a főváros minden kerületében egy tűzoltóautó marad a korábbi kettővel szemben. Egy nyílt levél szerint így egy nagyobb metrótűznél vagy természeti szerencsétlenségnél a főváros védhetetlen marad. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint az átszervezések révén a tűzvédelem javulni fog, míg a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) nemrég lemondott elnöke, Árok Kornél véleménye az, hogy a vonulós tűzoltók számának csökkentése kétségessé teszi, hogy a rendszer hatékonyan és költségtakarékosan működhet.

Leépítés, pazarlás, felesleges kivonulás

 

Leidinger István azonban nem jövő időben beszél abban a levélben, amelyet a Dunakanyar településeit vezető polgármestereknek címzett. Szerinte ugyanis, bár lehetnek az egységes állami rendszerbe szervezett tűzvédelemnek pozitív elemei, az év eleje óta eltelt időszakban ő ennek ellenkezőjét tapasztalta. „Szentendrén meghibásodott az egyetlen vonulni tudó tűzoltó gépjárműfecskendő, így a Dunakanyar a múlt hét péntek délután teljesen védelem nélkül maradt” – idézte fel a legutóbb történteket Leidinger István. „Az állami irányítás végső megoldásként a pomázi önkéntes tűzoltóságtól kért segítséget, így a saját vonulási területünk biztosítása mellett átküldtünk egy gépjárművet Szentendre és a Dunakanyar védelmére. Az állami gépjármű csak este nyolc óra után érkezett meg Gödöllőről.”

A konkrét eset leírása mellett a tűzoltóparancsnok kitért arra is, hogy az új műveletirányítási rendszer révén egyes területeken sok lesz a tűzoltó, más körzetekben pedig kevesen maradnak. A szentendrei tűzoltók például ezután 120 négyzetkilométerrel és 37 ezer lakossal megnövelt területet látnak el. Ez azzal jár, hogy „évi 200-400 eseményre át kell vonulniuk erre a hegyes-dombos területre”, ami miatt a Dunakanyar „200-400 esetben ismét teljesen védelem nélkül marad, hacsak nem tekintjük védelemnek Esztergom vagy Budapest segítségnyújtását”.

A lakosság lesz az intézkedések kárvallottja?

Leidinger István azt állítja, hogy a „katasztrófavédelem vezetőinek a célja a helyi kötődésű tűzoltóságok ellehetetlenítése, aminek a kárvallottja a lakosság lehet". „A Dunakanyarban emberek fognak meghalni, házak fognak leégni, mert rosszul szervezett és rosszul felépített diszlokációt erőltet az állam egy rossz koncepció mentén” - írta, szerinte a rosszul kialakított rendszer miatt történt az év első két hónapjában több tűzhalál az országban, mint korábban egy-egy év alatt.

A parancsnok végül az érintett települések vezetőihez fordult, mert "ők tehetnek azért, hogy a rendszert megváltoztassák". Leidinger István szerint az elmúlt hetekben több száz tűzoltó küldött levelet a Belügyminisztériumnak, ahonnan azokat tovább postázták az OKF-nek, de választ egyik levél írója sem kapott.

A volt szakszervezeti vezető szerint sem rózsás a helyzet

Árok Kornél szerint a korrigálást az is hátráltatja, hogy az OKF "presztízsveszteségtől tart", ha beismeri, hogy rossz az új rendszer. A tűzvédelem állami rendszerbe szervezése szerinte önmagában nem elvetendő, ám a területen zajló folamatokkal nem ért egyet. „A tűzesetekhez kivonuló, úgynevezett beavatkozó emberek száma csökken, ami a védekezés és a kárelhárítás rovására fog menni" – mondta Árok Kornél.

Szerinte a rosszul működő rendszer mellett a most tűzoltónak felvett fiatalok tapasztalatlansága is hozzájárulhat ahhoz, hogy emberek halnak meg egy-egy tűzeset során. "Siralmas a helyzet", de mint hozzátette: van olyan cél, amivel egyetért, csak "az odavezető úttal nem". Így a tűzoltósági laktanyákon berendezendő régiós orvosi központok kialakítása jó, de nem a laktanya területén belül kéne ezt megvalósítani, mert ezzel csökken a tűzoltóknak rendelkezésre álló hely.

Cikkünk készítésekor megkerestünk az érintett dunakanyari települések közül Kisoroszi és Szentendre polgármesterét, hogy megtudjuk, szerintük is annyira rossz-e a tűzvédelem helyzete jelenleg, mint Leidinger István azt lefestette. Szentendre vezetője, Dietz Ferenc polgármester titkársága révén azt közölte, hogy nem kívánnak nyilatkozni.

OKF: gyorsabb kiérkezést biztosít az új rendszer

Cikkünk megjelenése után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a következő választ küldte szerkesztőségünknek. Ebben hangsúlyozták, hogy Magyarországon január 1-jétől a tűzoltás, műszaki mentés állami feladat. A katasztrófavédelem szervezetének országos átszervezése, az új szervezeti struktúra kialakítása 2012. április elsejével fejeződik be. „A szervezet átalakítása a tűzvédelmet is érinti, ennek egyik legfontosabb része a tűzoltóságok diszlokációja.” Az átszervezés előnye lesz – jelezte az OKF –, hogy a tűz jelzése és a beavatkozás megkezdése közötti idő az ország teljes területén csökkenni fog. „A Szentendrei Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság működési területén például, több önkormányzat támogatásával Tahitótfaluban új hivatásos katasztrófavédelmi őrs (országosan 65) épül. A térség tűzvédelmét egy tűzoltó gépjármű fecskendő és minimum négy tűzoltó biztosítja majd” – számoltak be a térséget érintő változásról.

A főigazgatóság adatai alapján 2010 óta csökken azoknak az eseteknek – beleértve a műszaki mentéseket, a tűzesteket és a szénmonoxid mérgezéseket is – a száma, amelyben valaki életét vesztette. „2010 első két hónapjában 179, 2011 azonos időszakában 172, 2012 januárjában és februárjában összesen 153 ilyen eset fordult elő.”

Változik az önkormányzati (korábban önkéntes köztestületi) tűzoltóságok támogatási forrásainak elosztási rendszere – jegyezték meg az OKF részéről –, ami azért fontos, mint megjegyezték, mert korábban az ország számos területén az első egységek 25 percen túl (volt, ahol akár 50 percre is szükség volt) érkeztek a beavatkozás helyszínére. Ezért – mint hangsúlyozták – kiemelt feladat, részben a támogatások elosztásával, csökkenteni az úgynevezett „fehér foltok” számát.

A Pomáz Önkéntes Tűzoltóság támogatása igaz a 2011. évi 37,7 millió forintról 24,7 millióra csökkent – közölte az OKF. De ennek oka az, hogy Pomáz Szentendrétől – ahol hivatásos tűzoltóság működik – négy kilométerre van, „vagyis miután a hivatásos egységeknek a riasztást követő két percen belül meg kell kezdeniük a vonulást, hat percen belül Pomázon vannak. Az ÖTP-k esetében nyolc perces kötelezettséget ír elő a jogszabály. Vagyis a szentendrei hivatásos tűzoltók hamarabb megérkeznek azokra a településekre, amelyek a Pomáz ÖTP elsődleges működési körzetébe tartoznak.”